|
A válságkommunikáció lényege
Minden elképzelhető helyzetre kidolgozott forgatókönyv, illetve sajátos eszközeivel hozzájárulás a gyors és eredményes elhárításhoz.
A válságkezelés folyamatának legáltalánosabb lépései
- állandó készenlét a veszély felismerésére;
- a válságtünetek időbeni észlelése;
- a válság okainak elemzése, a veszélyeztetett területek behatárolása;
- a megoldás változatainak kidolgozása;
- döntés, az optimális variáns kiválasztása;
- következetes végrehajtás;
- a megoldás értékelése, a tapasztalatok összegzése.
A rosszul vagy egyáltalán nem kezelt válság következményei
- a szándékolt irányítás lehetőségének elvesztése
- a következmény által is észlelhető, illetve vizsgálható tévedések sorozata;
- a negatív események eszkalációja;
- katasztrófa, pánik.
Pánik
A pánikállapot hirtelen támadó félelem, rémület, amely váratlan, ijesztő környezeti hatások, események következtében jön létre, és működésképtelenséget idéz elő a lelki folyamatok összehangoltságában. Gyakran pillanatnyi mozgászavarban nyilvánul meg, amelynek következtében vagy elmarad a szükséges cselekvés, vagy téves cselekvés jön létre.
Mindenféle pánik elkerülhetőségének alapja a veszély megelőzéséhez, valamint elhárításához szükséges információ birtoklása.
A válságterv készítésének problémái
- nincs elég pénz a védelemre
- pénz van, de nem tudnak mit kezdeni vele, mert nincs megfelelő szakember;
- szakember van, de nincs védelmi technika;
- technika van, de nincs válságterv, illetve még elképzelés sincs;
- van terv, de nem naprakész, nincs karbantartva;
- van terv, de nem használják, vagy nincs védelmi szervezet;
- van terv, de az érintettek nem ismerik, nincs jártasságuk a végrehajtásban stb.
A terv általános felépítése
a) A veszélyeztetés értékelése
- veszélyforrások, zónahatárok;
- a válságállapot jellemzői.
b) A riasztás
- fokozatai;
- módja és lehetőségei;
- közreműködői, végrehajtói.
c) A különféle riasztási fokozatok során végrehajtandó feladatok.
d) Magatartási szabályok, szervezési intézkedések a várható veszély idején.
e) Cselekvési programok:
-tennivalók a konfliktus-elhárítás során (átcsoportosítás, mentés, mentesítés, kivonás, kitelepítés stb.);
-kommunikációs tevékenység;
-helyreállítási feladatok.
f) Naprakészségi, szimulációs és begyakorlási tennivalók.
g) Mellékletek, segédletek, táblázatok (benne információs csomagok).
A válságkommunikáció alapvető feladata, hogy
- gyors
- pontos
- hiteles és
- megbízható
információ biztosításával megoldja a működési zavar kommunikációs problémáit.
Személyes kapcsolatok
A szervezeti feladatok végrehajtása érdekében az egyéni kommunikáció kezdeményezése, tartós, pozitív irányú alakítása.
Belső kommunikáció
A szervezet vezetőinek és munkatársainak, illetve csoportjainak egymás közötti, irányított információcseréje.
Külső kommunikáció
A környezettel kialakított (kialakítandó) kommunikáció tervezése, szervezése, irányítása és végrehajtása. Egy gazdálkodó vagy kereskedelmi szervezetnél megkülönböztetünk: ágazati, szakmai, pénzügyi-üzleti, egyoldalú üzleti (támogatás, szponzorálás, mecenatúra) és társadalmi (kormányzati, önkormányzati, közületi, kisebbségi, érdekképviseleti) kapcsolatokra irányuló kommunikációt.
Fontos, hogy a szóvivő rendelkezzen a következő tulajdonságokkal is:
- kellemes megjelenés;
- magabiztos fellépés a sajtó képviselőivel szemben;
- kellő tapintat;
- higgadtság, azonnali válaszadási készség;
- megfelelő diplomáciai érzék.
A legfontosabb: a szóvivő legyen mindenkor, minden helyzetben elérhető!!
Mind a nyomtatott, mind az elektronikus sajtó alapkérdése
ki dönti el, mennyi és milyen információ fér át a kapun. A ki kérdésre viszonylag egyszerű a válasz: a hírszerkesztő, a felelős szerkesztő, illetve a szerkesztőségi kollektíva. Ők a kapuőrök. Tevékenységüket tartalmilag nagymértékben befolyásolja:
- a téma hírértéke;
- a befogadó kulturális öröksége, neveltetése;
- a (helyi) politikai viszonyok;
- a társadalmi meghatározottság (a célközönség rétegződése);
- a társadalmi igazságosság, a progresszió;
- a szerkesztő szubjektuma.
A hír értékét növelő tényezők:
- aktualitás, frissesség;
- az események meglepő ereje;
- a résztvevők, a szereplők ismertségi foka;
- az esemény tematikai kerete, előtörténete;
- az okozott konfliktus, normasértés mértéke;
- a földrajzi és kultúrkörnyezeti közelség.
Rémhírek oka
A válság (katasztrófa) következtében létrejövő bizonytalanságérzet és a hivatalos információ iránti kielégítetlen igény.
A válságkommunikáció tervezése –
általános értelemben - a következő feladatok megoldását jelenti:
- a várható kommunikációs szituáció elemzése, a saját erő és eszköz számvetése;
- a célközönség, a véleményvezérek meghatározása;
- a konkrét kommunikációs cél rögzítése;
- az üzenet megtervezése;
- -a célszerű kommunikációs csatornák kiválasztása.
[Forrás:
Válság- (katasztrófa) kommunikáció;
Tanulmányok és szemelvények; Petit
Real Könyvkiadó, Budapest, 1996 valamint
http://www.vizugy.hu]
|
.gif){kind=spacer}
.gif)