|
Válság
A válság az egyén, egy csoport vagy a társadalom életében megnyilvánuló súlyos zavar, nehéz helyzet, amelynek kimenetele jó is, rossz is lehet. Ellentétben az általános köznapi szóhasználattal, végkifejletében a pozitív lehetőség is benne van.
A válságjelenségek és a válságkommunikáció elméleti megközelítése
A válság Kővágó György szerint: [Dr. Barlai Róbert és Kővágó György: Válság – (katasztrófa) kommunikáció, 9. oldal, Petit Real Könyvkiadó Budapest, 1996.] „az egyén, egy csoport, vagy a társadalom életében megnyilvánuló súlyos zavar, nehéz helyzet, melynek kimenetele jó is, rossz is lehet.”
A válság egyik Egyesült Államok béli meghatározása [Kathleen Fearn – Banks: Crisiscommunications, a casebook approach Lawrence Erlbaum Associetes Publishers, Mahwah, New Jersey 1996.]:
„olyan előre nem tervezett esemény, ami közvetlenül, vagy potenciálisan fenyegeti szervezetünk jó hírét, a környezetet, az alkalmazottak vagy a környezetünkben élő emberek egészségét, biztonságát, vagy jólétét.”
Az adott szervezet valamilyen mértékben felkészülhet a válságra, a válsággal érintettek (lakosság) jóval kevésbé képesek erre. A válságkommunikáció lényege éppen abban rejlik, hogy az érintetteknél a konkrét válságra való felkészítés nélkül kell elérni a dolog megértését.
A válság típusai
Egy adott szervezet (vállalat, vállalkozás, hivatal, intézmény stb.) tevékenységében két fajta működési zavar fordulhat elő. Az egyik a belső válság, amikor a vezetés nem tudja kellő időben érzékelni és helyesen értékelni a környezetében bekövetkezett (végbemenő) változások azon kulcsfontosságú elemeit, amelyek leginkább akadályozzák céljai elérésében.
A másik fajta a külső válság, amely nem függ össze a szervezet saját életével, de alaprendeltetése szerint kötelessége foglalkozni annak kezelésével, illetve elhárításával. (Ilyen szervezetek pl. a szakosodott ügynökségek, csődgondnokságok, szeretetszolgálatok, mentők, tűzoltóság, rendőrség, honvédség stb.)
A válság jellemzői
- időtartama véges;
- kezdete visszavezethető társadalmi (politikai, gazdasági), illetve természeti és technogén problémára;
- kimenetele lehet jó is (megnyugvás, siker), illetve rossz is (katasztrófa);
- ismétlődhet, tehát ciklikussá válhat;
- különböző szakaszaiban intenzitása eltérő, emelkedik vagy csökken, illetve pang;
- kezelése az eltérő szakaszokban más és más stratégiát követel meg.
A tervezés alappilléreit a katasztrófa megelőzés és –
elhárítás szakaszai határozzák meg:
- a kiváltó eseménysor feltárása, elemzése;
- felkészülés a katasztrófa kibontakozásának megállapítására;
- a katasztrófa leküzdése
- a bekövetkezett károk csökkentése;
- az eredeti állapot minél teljesebb visszaállítása.
A válság és a nyilvánosság viszonya:
Elvileg feltételezhetjük, hogy léteznek olyan válságok, melyek következményei csupán a szervezeten belül hatnak. Ezeket azonban inkább csak működési hibának, hiányosságnak kell minősítenünk, mert a válság éppen attól valódi válság, hogy nyilvánossági vonatkozásai is lesznek, akár akarjuk akár nem.
A valódi válsággal tehát együtt jár a nyilvánosságra-kerülés, és ez kényszeríti ki, hogy ne csak a válság, tulajdonképpeni kezelésével foglalkozzunk, hanem a válságkommunikációval is. Sőt a tapasztalatok azt mutatják, a válság elhárításánál sokszor a dolog kommunikációs kezelése a nehezebben megoldható feladat.
Felkészülés a válságra, válságkezelési tervek készítése
A szervezet felkészítése a válságra
A szervezet felkészültségének, képességének fontos része – a válságok elhárításához szükséges tudáson, struktúrán, működési kérdéseken, technikai felszereltségen kívül – a külső és belső pr állapota és az ezek által elért eredmények. A legjobb válságkezelési terv mellet sem fog a szervezet megfelelő eredményt elérni, ha nincsenek meg a nyilvánossági kapcsolatai, ha nem adott korábban működéséről információkat, ha nem alakult ki a fogyasztókban pozitív elemeket is tartalmazó attitűd.
Ugyan így teljességgel lehetetlen elképzelni, hogy a belső kommunikációs kapcsolatok a válság beálltával egyszerre megjavulnak. És bár igaz, hogy a válságkezelés a szervezeten belül sem a szokványos információátadási megoldásokat alkalmazza, ennek támaszkodnia és illeszkednie kell a már kialakított és működő gyakorlathoz.
[Forrás:
Válság- (katasztrófa) kommunikáció;
Tanulmányok és szemelvények; Petit
Real Könyvkiadó, Budapest, 1996 valamint
http://www.vizugy.hu]
|
 |
|