| |||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||
|
|
| |||||||||||||||||
|
|
Az Alkotmány definiálja az egyes minősített időszakokat és határozza meg bevezetésük rendjét. Három nevesített minősített időszakról, továbbá egy nem nevesített minősített időszakról rendelkezik az Alkotmány:
A minősített időszakok közös jellemzőjük az, hogy az állam életének rendes működését, az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát külső vagy belső társadalmi, illetve természeti veszély fenyegeti és ezen veszélyek elhárítása, illetve következményeinek felszámolására a rendkívüli jogrend eszközei vehetők igénybe. A rendkívüli állapot. Az Alkotmány meghatározása alapján: "... Országgyűlés hadiállapot vagy idegen hatalom fegyveres támadásának közvetlen veszélye (háborús veszély) esetén kihirdeti a rendkívüli állapotot és Honvédelmi Tanácsot hoz létre." A meghatározás szerint a rendkívüli állapot minősített időszak kihirdetésének nem alapfeltétele a konkrét haditevékenységek (harctevékenységek) bekövetkezése, hanem alkotmányos jogalapot teremt az államközi fegyveres konfliktus veszélye. A hadiállapot kinyilvánításának joga az Országgyűlés hatáskörébe tartozik. A háborús veszély olyan nemzetközi helyzet, amely a Magyar Köztársaság szuverenitását, függetlenségét, területi integritását, alkotmányos rendjét idegen hatalom fegyveres támadása közvetlenül veszélyezteti. A hadiállapot olyan nemzetközi helyzet, amely fegyveres támadás esetén vagy a támadást megelőző jognyilatkozat által következik be. Rendkívüli állapot kihirdetésére, a hadiállapot kinyilvánítására, valamint a Honvédelmi Tanács létrehozására az Országgyűlés jogosult. Akadályoztatása esetén az Alkotmány a Köztársasági Elnök kezébe adja ezt a jogot, azonban a kihirdetés indokoltságát az Országgyűlés Elnöke, a Miniszterelnök és az Alkotmánybíróság elnöke együttesen állapítja meg. Rendkívüli állapot idején a legfelsőbb törvényhozó szerv a Köztársasági Elnök és a Kormány jogait a Honvédelmi Tanács gyakorolja. A Honvédelmi Tanács a védelmi igazgatás szervezetrendszerének rendkívüli jog- és hatáskörével felhatalmazott szerve, mivel egyesíti a törvényhozói, az államfői és a végrehajtó hatalmi ágak jogkörét. A Honvédelmi Tanács rendkívüli állapot idején a Magyar Köztársaság honvédelmének és fegyveres erőinek legfőbb irányítója. Elnöke: a Köztársasági Elnök. Tagjai:
A Honvédelmi Tanács irányítja:
Az Alkotmány rendelkezése értelmében a rendkívüli jogrenden alapuló hatalom gyakorlása során rendeletet alkothat, törvények alkalmazását felfüggesztheti, azoktól eltérhet, valamint az Országgyűlés rendkívüli felhatalmazása alapján a Honvédelmi Tanács hatáskörébe tartoznak mindazon jogok, amelyek gyakorlásában az Országgyűlés akadályoztatva van. A Honvédelmi Tanács jogkörében:
A rendkívüli hatalomgyakorlásának egyedüli korlátja az Alkotmány, mivel az Alkotmány alkalmazása nem függeszthető fel, az Alkotmánybíróság működése sem korlátozható, valamint az alapvető alkotmányos jogok betartása kötelező. A rendkívüli állapot ellentétben a többi minősített időszakkal, - tekintettel a módosuló államvezetési rend és a rendkívüli intézkedések jellegére - csak az ország egész területére kiterjedően rendelhető el. Szükségállapot. Az Országgyűlés, vagy annak akadályoztatása esetén a Köztársasági Elnök "...az alkotmányos rend megdöntésére, vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények, továbbá az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát tömeges méretekben veszélyeztető, fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos erőszakos cselekmények, elemi csapás, vagy ipari szerencsétlenség esetén (a továbbiakban együtt: szükséghelyzet) szükségállapotot hirdet ki." A szükségállapot kihirdetésére a - rendkívüli állapottól eltérő körülmények esetén, tehát nem külső, idegen hatalom, hanem belső fegyveres cselekmények (puccs, lázadás) terrorjellegű és egyéb fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett cselekmények, illetve súlyos elemi csapás, természeti vagy ipari katasztrófa bekövetkezése esetén kerül sor. A szükségállapot megállapításának feltétele vagy felfegyverkezve elkövetett erőszakos cselekmények, illetve természeti és ipari szerencsétlenség esetén az, hogy az állampolgárok élet- és vagyonbiztonsága tömeges mértékben legyen veszélyeztetve. A szükségállapot erőszakos cselekményeinek kiváltó tényezői rendszerint folyamatjellegűek, a bekövetkezésükre utaló jelek általában már a veszély kifejlődésének időszakában észlelhetők, ezért az ellenük való felkészülés lehetősége nagyobb, mint a természeti vagy ipari szerencsétlenségek esetében. Az elemi csapás, ipari szerencsétlenség olyan váratlan események, amelyek jelentős károkat, pusztítást idéznek elő, az állam normális működését nem teszik lehetővé. Kiváltó tényezőik objektív eredetűek vagy emberi mulasztásból adódóak. Bekövetkezésük esetenként előre jelezhető, esetenként nem prognosztizálható. Szükségállapot idején az alábbiak szerint valósul meg a rendkívüli jogrend:
A szükségállapot időszakában mind az Országgyűlés, mint a törvényhozó, mind a Kormány, mint a végrehajtó hatalom birtokosa eredeti jog- és hatáskörben működik. A szükséghelyzetet előidéző okok nem minden esetben érintik az egész ország teljes területét, így az kihirdethető az ország egész területére, vagy csak annak egyes részére vonatkozóan. Veszélyhelyzet A harmadik minősített időszaki helyzet a veszélyhelyzet. "...a Kormány az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát veszélyeztető elemi csapás, illetve következményeinek az elhárítása (a továbbiakban: veszélyhelyzet), valamint a közrend és a közbiztonság védelme érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket." Ez az alkotmányos rendelkezés csak elemi csapás esetén biztosítja a Kormány kivételes intézkedési lehetőségét, rendeleti kormányzás formájában. A veszélyhelyzet tényállásának megállapítása, a szükséges intézkedések meghozatala, a rendszabályok bevezetésének és végrehajtásának irányítása egyaránt a Kormány hatáskörébe tartozik. A veszélyhelyzetben alkalmazott intézkedésekről a Kormány az Országgyűlést tájékoztatni köteles. A veszélyhelyzetet előidéző okok bekövetkezése lehet folyamatjellegű is, amikor az előidéző esemény nem történt meg, de bekövetkezése várható. Figyelembe véve, hogy a veszélyhelyzet a szükséghelyzet elemi csapásra vonatkozó tényállásától csak mértékében és súlyosságában, korlátozott területi kihatásában tér el, a veszélyhelyzet kinyilvánításának csak területileg korlátozottan kerülhet sor. Az Alkotmány által meghatározott veszélyhelyzet fogalmát a polgári védelemről szóló 1996. évi XXXVII. törvény kibővíti és részleteiben taglalja azon eseményeket, amelyek a veszélyhelyzet fogalmába integrálható. Veszélyhelyzetet többek között az alábbi események válthatnak ki: súlyos, több embernél halálos lefolyású tömeges megbetegedést előidéző kórokozó megjelenése ivóvíz célú vízkivétellel érintett felszíni vizek szennyezése kedvezőtlen meteorológiai viszonyok következtében fellépő légszennyezettségi állapot a környezet veszélyes hulladékkal való közvetlen és súlyos szennyezése radioaktív anyaggal végzett tevékenység (atomenergia alkalmazás) során a biztonságot kedvezőtlenül befolyásoló sugárterhelés növekedése ipari létesítményben, veszélyes anyag kitermelése, tárolása, szállítása közben bekövetkező baleset, amely a környezetet, az egészséget súlyosan veszélyezteti árvízvédekezés során az előrejelzések alapján az áradó víz az addig észlelt legmagasabb vízállást megközelíti, további jelentős áradás várható három napon keresztül tartó folyamatos, intenzív hóesés belvíz védekezés során, ha a belvíz lakott területeket, ipartelepeket, fő közlekedési utakat, vasutakat régión belül egyidejűleg vasútvonal, főút és legalább öt mellékút járhatatlan Alkotmány 19/E § szerinti minősített időszak A meghatározás szerint: "Külső fegyveres csoportoknak Magyarország területére történő váratlan betörése esetén, a támadás elhárítására, illetőleg az ország területének a Magyar Honvédség légvédelmi és repülő készültségi erőivel való oltalmazására, az alkotmányos rend, az állampolgárok élet- és vagyonbiztonsága, a közrend és közbiztonság védelme érdekében a Kormány a Köztársasági Elnök által jóváhagyott védelmi terv szerint - a támadással arányos és erre felkészített erőket - a szükségállapot vagy a rendkívüli állapot kihirdetésére vonatkozó döntésig azonnal intézkedni köteles." Az Alkotmány 19/E. §-ában meghatározott események bekövetkezése által előidézett külön nem nevesített minősített időszak szabályozását az 1991. évi délszláv válság által, a déli határkörzetben kialakult események indokolták. A rendkívüli állapot alkotmányos bevezetési eljárás rendje nem teszi lehetővé, hogy az azonnal foganatosítandó intézkedéseket bevezessék. Szükségessé vált olyan rendkívüli intézkedések foganatosítása, amely az események nem kívánt irányban történő terjedését megakadályozza. A meghatározásból kitűnik, hogy a Kormánynak nem csak azonnali intézkedési joga, hanem kötelezettsége is van, azonban a bevezetett intézkedései, a rendelkezési jogon túl nincs felhatalmazása a törvények rendelkezéseitől való eltérésre, vagy azok alkalmazásának felfüggesztésére. A Kormány a nevesített intézkedéseiről haladéktalanul tájékoztatni köteles az Országgyűlést, illetve a Köztársasági Elnököt, és javaslatot kell előterjesztenie a további intézkedések megtétele érdekében. Az azonnali veszélyelhárítás elengedhetetlen intézkedéseken túl szükségesé váló, az események eszkalálódását korlátozó intézkedések meghozatala már nem a Kormány hatáskörébe tartozó feladat. Ebben a minősített időszakban a rendkívüli hatalom megvalósulásának lényege az, hogy a Kormány a honvédelmi törvény 199.§ (3) bekezdésében meghatározott intézkedéseket vezetheti be. A minősített időszakok bevezetése és megszüntetése A rendkívüli jogrend vagy kivételes hatalom alkalmazása a hatályos jogi szabályozás alapján kizárólag külön törvényekben meghatározott módon történhet. A rendkívüli jogrenden alapuló hatalom gyakorlása az állam általános, normál időszaki működésétől való eltérést jelent, amely az államigazgatási szervek szervezeti felépítésének, működésének átrendeződésében, bizonyos állampolgári jogok korlátozásával, valamint a gazdasági folyamatokba való fokozott állami beavatkozással jár. A rendkívüli jogrend mindezen sajátosságai megjelennek az egyes minősített időszakok kihirdetésének, bevezetésének módjában. A Magyar Köztársaság Alkotmánya 19/E. § A rendkívüli állapot, szükségállapot kinyilvánításának joga az Országgyűlés, a veszélyhelyzet a Kormány hatáskörébe tartozik. A minősített időszakok bevezetésének kezdeményezése a Kormány hatásköre, és amennyiben azt a Kormány hajtja végre (vezeti be) köteles haladéktalanul az Országgyűlést és a Köztársasági Elnököt tájékoztatni. Valamennyi minősített időszakot megelőző körülmény, veszély, válsághelyzet észlelése és jelzése a védelmi igazgatás eseménykövető és jelzőrendszerének (monitoring rendszer) aktivizálását teszi szükségessé. Ezen monitoring rendszer adatai alapján történik az adott helyzet értékelése és a javaslatok előkészítése és megtétele, a szükséges intézkedések meghozatalához. A fenyegetettségi helyzetben észlelt eseményekről haladéktalanul tájékoztatást kap a Kormány, amely a bekövetkezett események, a várható következmények, valamint a bevezetett intézkedések értékelését követően, az Országgyűlés elé terjeszti a legfelsőbb törvényhozás hatáskörébe tartozó minősített időszak bevezetésének javaslatát. Amennyiben az Országgyűlés azonnali összehívása nem lehetséges, vagy olyan időveszteséggel járna, amely késedelem miatt az államérdek súlyos veszélyeztetéssel jár, a minősített időszak bevezetése a Köztársasági Elnök által kinyilvánított alkotmányjogi nyilatkozattal történik. A minősített időszakok megszűnését követően a békeidőszaki közigazgatásra kell visszatérni. A minősített időszakot előidéző körülmények megszűnésével a rendkívüli jogrenden alapuló rendeletek hatályukat vesztik és a közigazgatás visszaáll a normál jogrend szerinti működésre. A Honvédelmi Tanács rendeletei, a rendkívüli állapot megszűnésével hatályukat vesztik, kivéve, ha az Országgyűlés a rendelet hatályát meghosszabbítja. A szükségállapot idején bevezetett köztársasági elnöki rendeletek 30 napi maradnak hatályban és itt is érvényes az a jogelv, hogy az Országgyűlés (akadályoztatása esetén a Honvédelmi Bizottság) meghosszabbíthatja. Az Országgyűlés a központi irányítás monitoring rendszere által biztosított tájékoztatás alapján dönt az egyes rendkívüli intézkedések szükség szerinti hatályban tartásáról.
| |||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||
.gif)