Megelőzés (az oldal folyamatos feltöltés alatt áll)

A katasztrófák elleni védelem leghatékonyabb módja a megelőzés. A veszélyhelyzet elemzés, kockázatbecslés, tervezés, felkészülés és kiképzés, valamint a katasztrófa elleni védelem egyik legfontosabb időszaka. A prevenció szerepe az emberek között viszonyokban realizálódó és újratermelődő természetátalakító folyamatokat jellemző ún. civilizációs veszélyforrások területén a meghatározó, de nem elhanyagolható jelentőségű a természeti eredetű katasztrófák körében sem. A megelőzés irányulhat a katasztrófa kiváltó okára éppúgy, mint a károsító hatás elleni hatékony védelemre. A megelőzés a katasztrófa előidézésére alkalmas tevékenységet végző természetes személy vagy szervezet kötelessége, biztosítéka pedig a veszélyes tevékenység hatósági engedélyhez kötése és szigorú ellenőrzése. A hatósági engedélyezés ágazati rendszerrel kiépültek, ezek továbbfejlesztése és a hatósági feltételrendszer folyamatos korszerűsítése továbbra is ágazato keretekben megvalósuló feladat. Az érintett miniszterek jogosultak az ágazati tevékenységi körükben jelentkező katasztrófák megelőzésében és az ellenük való védekezéssel kapcsolatos feladatok ellátásának rendeletig történő szabályozására.

A megelőzés olyan összetett folyamat, amely magában foglalja az egész katasztrófa elleni védelmet, katasztrófa nélkül, illetve lehetővé teszik:

az integrált veszélyelemzés, kockázatbecslés és hatásvizsgálat elvégzését;
az elemzések alapján a katasztrófa elleni védelem modellezését;
a katasztrófa elleni védelem cél-, feladat- és szervezetrendszerének meghatározását;
a jogszabályok, szabályozók megalkotása vagy a már meglévők módosítását;
a kapcsolódó projectek elkészítése, beindítása és megvalósítását;
a katasztrófavédelmi (veszély-elhárítási) tervek kidolgozását, napra készen tartását
az állampolgárok (a lakosság) és a gazdálkodók, az intézményrendszer tájékoztatását, felkészültségét és felkészítését a katasztrófa elleni védekezésre;
a tudatos kutatást és a műszaki fejlesztés irányainak meghatározását;
a veszélymenedzsment módszereinek kidolgozását és begyakoroltatását;
a nemzetközi tájékoztatás, adatszolgáltatás és együttműködés kialakítását, feltételeinek megteremtését
tervezést;
hatósági, szakhatósági, felügyeleti tevékenységet;
nemzetközi koordináció és együttműködést.

A tűzkitörésre hajlamos területeket főkent a kockázatos évszakokban kell ellenőrizni. A potencialis gyúlékony anyagok (pl. üzemanyag) eltávolítása rendkívül fontos az adott területen, illetve a tűz keletkezésekor a hatótávolságot csökkenteni azzal, hogy kitelepítjük a kockázatokat jelentő tényezőket.

Bizonyos szempontból szabályzatok védik a földhasználatot, melyek biztosítjak a sebezhető területeken lévő emberek biztonságát (pl. a tűz- illetve árvízre hajlamos területek).

A katasztrófavédelem sikere nagyrészt a megelőzésen áll vagy bukik! A kitelepítés pedig „klasszikus” értelemben vett megelőzés. Ellentétben a kimenekítéssel, amelynek feladata a katasztrófák bekövetkezte után kimenteni a bajba jutott lakosságot. Az eset tanulsága egyértelmű. Szükség van egy politikai konszenzussal elfogadott stratégiára, erre felépülő védelmi rendszerre/rendszerekre, szakterületi doktrínákra és szükséges, hogy mind a vezetők, mind az állampolgárok egyformán jól ismerjék veszélyeztetettségüket, felelősségüket, jogaikat, kötelességeiket. És természetesen ennek megfelelően intézkedjenek, cselekedjenek.