KATASZTRÓFA HELYZETÉRTÉKELÉS

Helyzetértékelés civilizációs katasztrófák esetén

A Civilizációs katasztrófákat az előző ábrán lévő osztályozása alapján fogjuk tárgyalni a technológiai katasztrófákat és a veszélyes anyagok szállítása közben bekövetkező katasztrófákat együtt, mivel ezeknél mindig fennáll annak veszélye, hogy veszélyes anyag jut a környezetbe. Foglakozni fogunk a nukleáris létesítmények okozta katasztrófákkal, valamint a jelentősebb balesetek helyzetértékelési problémáival.

Veszélyes anyagok gyártása, tárolása és szállítása következtében bekövetkező balesetek, katasztrófák jellemzése

Veszélyes anyagok.

A világon ma kb. 10 millió vegyi anyagot ismernek, 50-700 ezerféle terméket nagy mennyiségben termelnek. Ezek közül sok potenciálisan veszélyes az ember egészségére és a környezetre. Ezeket nevezzük veszélyes anyagoknak. A veszélyes anyagok két csoportja:

szennyező anyagok, amelyek spontán és váratlanul, nagy koncentrációban jutnak a környezetbe és azonnali veszélyt jelentenek.
szennyező anyagok, amelyek kis koncentrációban, hosszabb idő alatt kerülnek a környezetbe,(környezet szennyezők)

Balesetek megoszlása

Tevékenység szerint:

Raktározás     19,8%
Szállítás           16,4%
Termelés          63,3%
Egyéb               0,5%

Termelő berendezések szerinti megoszlás

Reaktorok           50,7%
Allaktorok            34,8%
Szállító berendezések   14,5%

Baleseti okok

A kiszolgáló személyzet nem kielégítő tevékenysége miatt (42%)
A berendezések műszaki paramétereinek tartós változása (24%)
Külső hatások (18%)
Műszaki hiba (9,7%)
Tervezési vagy kivitelezési hiba (6,3%)

Veszélyes anyagok előfordulása

Szállítás,
Vegyipar
Mezőgazdaság (növényvédő szerek),
Élelmiszeripar, hűtőházak,
sportlétesítmények (ammónia),
Szénhidrogének finomító és tárolói,
Cseppfolyósított gázok tárolása és szállítása

Veszélyeztető hatások

Fizikai hatás,
Hőhatás, fagyás,
Szennyezett levegő belégzése,
Mérgezett élelmiszer,
A környezet szennyeződése

A légszennyezés kialakulása

A folyékony vagy gáz halmazállapotú veszélyes anyag kiszabadulása közvetlenül vagy közvetve gáz (gőz) felhő kialakulásához vezet. A baleseti szituációk főbb típusai:

folyadék kiáramlása atmoszférikus nyomás alatti tároló edényből,
gőz és/vagy folyadék kiáramlása nyomás alatti tároló edényből,
gáz és/vagy folyadék kiáramlása nyomás alatti csővezetékből

Ha a szabadba jutó gáz vagy gőz gyúlékony és a közelben gyújtóforrás van jelen, akkor tűz keletkezhet.

Ha:

a kiömlő gáz vagy gőz azonnal meggyullad, akkor lángsugár alakul ki,
később, a gáz vagy gőz felhő kialakulása után történik a gyújtás, akkor robbanás jön létre,
a kialakult felhőben távoli gyújtóforrás kelti a tüzet, az visszaterjed a kiömlési helyig.

Ha a kiömlő anyag folyadék:

akkor az anyag szétterül és begyulladva a kialakult tócsa tüzet okozhat,
és a szabadba kerülést hőterhelés okozza, akkor a forrásban lévő    folyadék gőztere gyulladhat be,
pillanatszerűen kerül a szabadba (adiabatikus tágulás), akkor gyors hőmérséklet csökkenés következik be,
nem égő anyag, akkor elpárologva másodlagos felhőt hoz létre.

Nyomás alatti tárolókból való szabadba jutás.

A cseppfolyósított gázok vagy gőzök a szabadba jutva elpárolognak. A párolgás három szakaszra osztható. Az első, gyors szakaszban (1 – 2 perc) a párolgási sebesség nő és kialakul az elsődleges gőzfelhő. A második, instabil szakaszban a párolgási sebesség csökken, majd a harmadik szakaszban a párolgási sebesség állandóvá válik, ilyenkor alakul ki a másodlagos gőz felhő. Atmoszférikus nyomású, izoterm körülmények között a környezetbe jutó folyadék esetén csak az állandó sebességű párolgás megy végbe

Atomerőművek, nukleáris veszélyeztetettség

Hazánkban atomfegyver nem található, de nukleáris veszélyt jelent a hazai létesítmények közül a Paksi atomerőmű, a Központi Fizikai Kutató Intézet és a Budapesti Műszaki Egyetem kutató reaktora; valamint az a közel 200 kutatóintézmény és labor, ahol a környezetre káros sugárzó anyagokkal dolgoznak, vagy azokat tárolják.

A Paksi atomerőmű elemzések szerint a világ 30 legbiztonságosabb erőműve között van. Az elmúlt időszakban jelentős földrengés-biztonsági beruházásokat hajtottak végre. Most az erőmű a tízezer évente várható erősségű földrengés ellen biztosított. Az erőmű rendelkezik létesítményi tűzoltósággal és fegyveres biztonsági őrséggel. Az erőműben esetlegesen bekövetkező katasztrófa a 30-50 km-es körzetben azonnali intézkedéseket követelne, de hatása az egész országra, sőt a határon túlra is kiterjedne

A veszélyeztetettség felmérése során a fentieken kívül számításba kell venni a magyar határ 50 km-es zónájában található és működő külföldi atomerőműveket is. Így számolni kell a szlovák, a cseh, valamint a szlovén és ukrán atomerőművek veszélyeztetésével. Ezeken kívül a környező országokban létezik még több olyan erőmű is, melyek távolsága hazánktól több mint 200 km, és ezek hazánkra vonatkozó katasztrófaveszélye sem zárható ki teljes biztonsággal.

A Magyar Köztársaság területén nukleáris veszélyhelyzet alakulhat ki:

valamelyik hazai nukleáris létesítmény üzembe helyezése, üzemeltetése, vagy az üzemeltetés megszüntetése során bekövetkező balesetből, illetve valamilyen erőszakos behatás következtében,
nukleáris (friss vagy kiégett fűtőelem) és radioaktív anyagok (készítmény, hulladék) szállítása (vasúti, közúti, légi, vízi) során bekövetkező baleset következtében,
az ország határain túli nukleáris létesítmény balesete vagy nukleáris szállítási baleset következtében,
a meghibásodott, nukleáris erőforrással működő űrobjektum, vagy meteorit földre való becsapódása következtében,
nukleáris fegyver véletlen balesete vagy tudatos alkalmazása következtében.

Veszélyhelyzeti szintet elérő környezetkárosodás

·        légszennyezettség: veszélyhelyzetet válthat ki kedvezőtlen meteorológiai viszonyok következtében fellépő olyan légszennyezettségi állapot, amelynek során bármely légszennyező anyag koncentrációja a 30 perces levegőminőségi határértéket, a megengedett szintet meghaladja.

felszíni vizek szennyeződése: a felszíni vizek haváriaszerű szennyezését a veszélyes anyagok sokféle módon okozhatják.  Például üzemi baleset következményeként kiszóródás vagy elfolyás útján; a gyártó és felhasználó üzemek szennyvizével; légi alkalmazás esetén a mérgező anyag elnyelődésével.
·eszélyes hulladékok: a környezet veszélyes hulladékkal való közvetlen és súlyos szennyezése veszélyhelyzetet válthat ki.

A legsúlyosabb eseményeket külföldről érkező szennyezések okozhatják. 2000-ben a Tiszán Románia felől érkező cián és nehézfém szennyezés okozott két ízben is ökológiai katasztrófát. Magas vízállásnál Ukrajnából a folyóparti szemétlerakó helyekről elmosott hulladék szennyezi a Tiszát. Nyugat-Magyarországon a Rábát szennyezik az Ausztriából érkező tisztítatlan és veszélyes anyagot tartalmazó ipari szennyvízzel.

Veszélyhelyzeti szintet elérő közúti, vasúti, vízi, légi közlekedési balesetek

Rendkívüli, tömeges méretű közlekedési balesetet sokféle tényező eredményezhet: többek között rendkívüli időjárási viszony (nagy kiterjedésű köd, hatalmas erejű szélvihar, hóvihar stb.), emberi figyelmetlenség, műszaki meghibásodás. Veszélyes anyagot szállító kamion közlekedési balesete szintén előidézhet súlyos katasztrófahelyzetet. A közúti közlekedés a benne résztvevők akcióinak sokasága, reakcióinak különbözősége még a kellően szabályozott közlekedési rend és a megfelelő közlekedési morál mellett is állandó veszélyt rejt magában.

Humán járványok

Az új kórokozók megjelenésén túl (például AIDS, Lyme kór) a migráció növekedése és a közegészségügyi helyzet romlása miatt újra feltűntek a már elfelejtett betegségek, mint például a TBC vagy a gennyes agyhártyagyulladás. Magyarországon a járványok elleni védekezés európai viszonylatban is jól szervezett volt, és a védekezés szempontjából komoly előnyt jelentett az 1989-ig tartó szigorú határellenőrzés. Ez a helyzet az utóbbi években radikálisan, kedvezőtlen irányban megváltozott. Ez a tény kedvezőtlenül befolyásolhatja az ország biztonsági helyzetét.

A fertőző betegségek elterjedését és szerepét jelentősen befolyásolják az alábbi tényezők:

a migráció felgyorsulása,
nyitott határok,
a szociális helyzet romlása,
a hajléktalanok tömeges megjelenése,
az éhínség
nyomor stb

Aktualitáskén érdemes megemlíteni a madárinfluenza H5-N1 típusa okozta járvány jellegzetességeit. Az 1990-es évek végén bukkant föl a vírus, amelyet főként a vadon élő víziszárnyasok terjesztenek, és amely két és fél év alatt százmillió baromfit pusztított el Ázsiában.

Magyarországon elkészült az akcióterv egy esetleges járvány visszaszorítására, de tudni kell, hogy ami ellen ez a terv készült, az emberről emberre terjedő vírus még nem alakult ki. Megalakult továbbá a Járványügyi Prevenciós Bizottság a Tisztifőorvosi Hivatalon belül.

A járvány azért kavar ekkora vihart, mert a Föld lakosságának ez ellen ma nincs védelme. Térségünkben nálunk ígéretesek a kutatások - ugyanis nyilvánvaló, hogy nagy tömegben nem az általános megelőzés, csak az aktuális védőoltás jelenti a védelmet.

Tömeges méretű migráció

Térségünk konfliktusokkal terhes gazdasági, politikai és nemzetgazdasági viszonyai miatt számolni kell a tömeges és illegális migrációval. A migráció hazánkat eddig általában tranzitországként érintette, de a gazdasági fejlődés miatt a jövőben Magyarország is egyre inkább célországgá válik.

Veszélyfaktort jelent a migráció mellett és miatt az illegális kereskedelem, a fegyver-, a kábítószer- és az embercsempészet, amelyek közvetlen fenyegetést jelentenek hazánk biztonságára

Terrorcselekményhez kapcsolódó katasztrófák

A terrorizmus nemzetközi biztonsági probléma és kifejezetten antidemokratikus jelenség. A terrorizmus az egyetlen olyan potenciális veszélyhelyzet, amellyel minden demokratikus országnak számolni a kell. A világ bármely táján működő terrorista csoportot a következő kategóriák valamelyikébe lehet sorolni:

Nemzeti: egy ország területére szorítkozik (például IRA, ETA, NPA, stb.).
Nemzetközi: nem szorítkoznak egyetlen ország területére, támadásaik a világ bármely pontját elérhetik. Ezeknek a csoportoknak nagy részét valamely kormány támogatja.
Felszabadító mozgalmak: gyakran csak másodsorban vagy véletlenül tartoznak valamelyik szélesebb körű politikai stratégiához.

Az áldozatok számának növeléséhez egyik lehetséges út a tömegpusztító eszközök felhasználása, amellyel létrejött az öko-terrorizmus, azonban nem maradnak felhasználatlanul a legújabb technológiák sem (informatikai terrorizmus, agrárterrorizmus).

Ennek megfelelően oszthatók fel az alkalmazott eszköz jellege szerint a terrorista akciók – a hagyományos akciókon túl –: nukleáris (radiológiai), vegyi és bio-terror cselekményekre

A következő terrorcselekményekhez kapcsolódhatnak katasztrófák:

túsz-szerzés (veszélyes tevékenységet folytató üzemek irányító központjaiban, illetve tömegtartózkodásra alkalmas helyeken),

jármű (közúti, vasúti, vízi, légi veszélyes anyag szállítmányok) eltulajdonítás,
robbantás (völgyzáró gátak, víztározók, kőolaj vagy gázvezeték),
diverziós, szabotázs eszközök (közigazgatási objektumok, média központok) alkalmazása,
egyéb (műholdas informatikai irányítórendszerbe való behatolás, annak megbénítása) terrorcselekmény.

A terrorcselekmény következtében kialakulható katasztrófák jellemzői megegyeznek a korábbi katasztrófajellemzőkkel, következményeinek felszámolásában a sajátos körülmények figyelembe vétele jelenti a probléma megoldását.

Civilizációs katasztrófák helyzetértékelése

Civilizációs katasztrófák esetén a helyzetértékelés általános sémája:

Felderítés,
Információ feldolgozás,
Döntés,
Beavatkozás,
Helyreállítás

Felderítés

A veszélyforrás jellemzőinek meghatározása,
A környezeti jellemzők azonosítása,
A kialakuló hatások azonosítása
Információ feldolgozás
A felderítés adatainak interpretálása a szükséges döntéshez

Döntés

Döntés a beavatkozás módjáról, alkalmazandó elhárítási taktikáról, védőeszközökről, stb

Beavatkozás

A döntés alapján a beavatkozás végrehajtása

Helyreállítás

A beavatkozást követő műveletek összessége.