| |||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||
|
|
| |||||||||||||||||
|
|
KATASZTRÓFA HELYZETÉRTÉKELÉS Az infrastruktúrában bekövetkezett változások értékelése Infrastruktúrának tekintjük a vízvezeték rendszert, a csatorna hálózatot, elektromos energia hálózatot, hírközlési hálózatokat valamint a közlekedési hálózatot. Normál körülmények között ezen hálózatok zavarait az illetékes szakemberek vizsgálják illetve végzik az elhárítást. Katasztrófákat követően is a helyzetértékelés, helyreállítás többnyire az illetékes szakemberek végzik. A helyzetértékelés általános módszereit foglaljuk össze a következőkben. A vízvezeték rendszer károsodásának értékelése A vízvezeték rendszer lehet zárt vagy nyitott. A városokban és a fejlett vidéki régiókban a zárt rendszer elterjedt. A zárt rendszer jellemzői. A zárt rendszerben a vizet folyóból vagy víztározóból a vízkivételi művel nyerik, majd tisztítás és kezelés után nyomják a hálózatba, ahol víztornyokon illetve elosztó pontokon keresztül jut a fogyasztókhoz. A zárt rendszer károsodása. A természeti katasztrófák esetén a földrengések és az orkánok károsíthatják a vízhálózatot. A földrengések hatására a csővezeték eltörhet és szennyeződések jutnak be a hálózatba. Különösen akkor lehet súlyos a helyzet ha a vízvezeték közös alagútban fut a szennyvíz csatornával együtt. Orkánok elsősorban a felszíni létesítményekben okozhatnak károkat. Nyitott rendszer. Elsősorban falusi részeken fordul elő. A vízforrásból a kivett vizet a házaknál tartályokban tárolják majd forralással és szűréssel teszik alkalmassá ivásra. A nyitott rendszer károsodása. Az árvizek, viharok és bizonyos mértékben a földrengés okozhat károkat a rendszerben, elsősorban a vízforrások szennyezésével A vízvezeték rendszer felmérése. Katasztrófák után a vízművek szakemberei felmérik a rendszerben bekövetkezett károkat. A zárt rendszerben a vizet klórozzák. Egy jó ellenőrzési módszer ha a klór tartalmat határozzák meg a rendszer különböző pontjain. Az egészségügyi felderítés is szolgáltat kiegészítő információkat, ha tömegesen jelenik meg hasmenéses betegség, akkor valószínű a vízhálózat szennyeződése. A felmérés tervezése. A vízművek a megelőzés időszakában tervet készít a katasztrófa helyzetbeni és a katasztrófa utáni működésre. Ennek része a vízigények felmérése ivóvíz, higiénés felhasználású víz, tűzoltásra, mezőgazdasági és ipari felhasználású víz kategóriákban. A tervnek tartalmaznia kell az ellátási variánsokat a hálózat sérülése esetén. Meg kell határozni a katasztrófa helyzetre vonatkozó vízminőségeket. Össze kell állítani a helyzetértékelési tervet és az egészet írásos formában kell rögzíteni. A felmérés folyamata. Katasztrófát követően a vízvezeték rendszer károsodásának, a víz szennyezettségének meghatározására a következő lépéseket kell megtenni: Meg kell határozni a károkat a rendszer egyes elemeiben, a vízforrásnál, a vízkivételi műnél, a vízkezelő rendszerben, az elosztó hálózatban, a víztornyokban, a szivattyú rendszerben, az energiaellátásban, Becsülni kell a rendszer megmaradt kapacitását összevetve az igényekkel, Vizsgálni kell a víz kémiai és biológiai minőségét a rendszer több pontján A nyílt vízellátó rendszerek felmérése az egészségügyi és élelmezési felméréssel együtt történik. A felmérés legfontosabb eleme a vízforrások szennyezettségének ellenőrzése. Célszerű a járványhelyzeti felmérés adataival összevetni az eredményt. A higiénés rendszer felmérése A fejlett körzetekre a zárt rendszer jellemző, míg a vidéki, elmaradottabb körzetekre a helyi szikkasztós vagy tárolós kialakítás jellemző. A zárt rendszer összetevői:
A zárt rendszer sérülékenyebb mint a helyi rendszer. Földrengések a vízvezeték, a szennyvízcsatorna törését, a szivattyú és szennyvíztisztító telepek sérülését okozhatják Árvizek károsíthatják a szennyvíztisztítókat, szivattyúkat és vissza nyomhatják a szennyvizet a lakásokba. A helyi rendszerek lehetnek zártak, amelyek vízöblítéses WC- ből és szennyvíztárolóból állnak és nyitottak mint az űrgödrös WC-k. A helyi zárt rendszerek kevésbé sérülékenyek mint a nyitott rendszerek. A zárt rendszer akkor károsodik, ha a ház földrengés vagy árvíz következtében összedőlt, vagy ha a vízvezeték megsérülése miatt nincs víz, vagy esetleg a magas talajvíz betör a szennyvíztározóba. A helyi nyitott WC-k árvizek esetén víz alákerülhetnek és szennyezik a vizet. A felmérés A zárt rendszerben keletkezett károk felmérése, az egész rendszer állandó ellenőrzése a csatornázási művek szakembereinek a feladata. Katasztrófa esetén a katasztrófavédelmi menedzsernek szükséges információk: azon területek ismerete, ahol a szolgáltatás szünetel, a helyreállítás időszükséglete, a helyreállításhoz szükséges szakemberek száma, anyagok és eszközök és ezek pénzügyi fedezete. Elektromos energia ellátó rendszer Az energiaellátó hálózat áll erőművekből, nagyfeszültségi hálózatból, alállomásokból, transzformátorokból, kisfeszültségi hálózatból és épületeken belüli hálózatokból. A rendszer károsodása katasztrófa helyzetekben. A rendszer minden eleme károsodhat, földrengések, árvizek, viharok, vulkánkitörések esetén. Téli időben az átviteli rendszer sérülhet a hó és jég terhelés következtében. A vezeték szakadás szekunder veszélyforrás mert könnyen okozhat tüzet. Szakaszoló kapcsolókkal védik az egész hálózatot az egyes elemek kiesésétől. A hálózat meghibásodását könnyű észlelni (nincs áram), de az okok kiderítése sokszor problémákba ütközik az automatikus szakaszkapcsolók működése miatt. A felmérés célja:
A felmérésért és helyreállításért az elektromos művek szakemberei a felelősek, esetenként más elektromos szolgáltatók szakembereinek a segítsége is szükséges. A katasztrófa menedzser számára szükséges információk:
Hírközlési hálózat A telefon és telex hálózat energia ellátó rendszerből, mikrohullámú átjátszó tornyokból, műholdakból, központokból, és elosztó vonalrendszerből áll. A rendszer földfeletti elemei sérülhetnek földrengés, vihar, árvíz, vulkánkitörés hatásaitól és a működőképes része gyorsan túlterhelődik a katasztrófa utáni nagyszámú hívás kezdeményezéstől. A hálózat sérülésének másodlagos hatása, hogy tüzet okozhatnak a kábelek ugyanúgy mint az elektromos vezetékek, bár a hírközlő rendszer kis feszültséggel működik. A kárfelmérés céljai:
A hírközlő rendszer helyreállításért felelős az üzemeltető cég. A katasztrófa menedzser számára szükséges információk:
A közlekedési rendszer felmérése A vizsgálandó közlekedési rendszer az úthálózat, a kikötők, repülőterek, vasúthálózat, stb. A katasztrófák megrongálhatják, járhatatlanná tehetik az utakat, hidakat, felüljárók omolhatnak össze, stb. Az üzemanyag ellátó rendszer is sérülhet. A felmérés a károk megállapítására, a járhatatlan utak azonosítására, a használhatatlan közúti létesítmények azonosítására terjed ki. A felmérést útépítési és egyéb műszaki szakemberek végzik. A katasztrófavédelmi menedzser számára szükséges információk:
Kritikus létesítmények A kormányzat katasztrófavédelmi szerveinek információra van szüksége a katasztrófa elhárítás szempontjából fontos létesítmények állapotáról. Ezek:
A katasztrófa menedzser az illetékes szervektől kap megfelelő információt. Alapelvek Az első elv, hogy igyekezzünk minél nagyobb mértékben a katasztrófát megelőző, bázis adatokra támaszkodni. Az Egészségügyi Világszervezet rendelkezik egy jelentős adatbázissal a különböző országok egészségügyi helyzetéről. Katasztrófát követően a katasztrófavédelmi szerveknek meg kell kezdeni a folytonos felmérést. A katasztrófavédelemnek együttkell működni az egészségügyi szervekkel. A második fontos elv, hogy a a nemzetközi felmérő és értékelő csoportok számára sokszor ismeretlen a katasztrófa sújtotta terület katasztrófát megelőző állapota, és sok esetben ez ismételt felméréssel jár. Harmadik fontos tény, hogy a katasztrófát követően járványok kialakulása, betegségek megjelenése egy-két hetet is igénybe vesz, ez alatti időszak elegendő a területet nem ismerő járványügyi szakembereknek a helyi sajátságok megismerésére és a bázis adatok beszerzésére. A felmérés során vizsgálandó betegségek A felmérés során a katasztrófával összefüggésben megjelenő betegségekre kell koncentrálni, figyelembe véve a felmérő csoportok lehetőségei. A következő táblázat ad áttekintést a figyelembe veendő fertőző betegségekről. A helyi egészségügyi szervek véleménye alapján célszerű kiválasztani a vizsgálandó fertőző betegségeket. Ezt követően az egyes vizsgálandó betegségek szimptóma-együttesét kell meghatározni. A katasztrófavédelmi szerveknek a felkészülés időszakában felkészülési gyakorlatokat kell végrehajtani egészségügyi önkéntesek bevonásával. A leggyakrabban kiválasztott szimptómák a láz, a hasmenés, láz és köhögés. A katasztrófát követő időszakban célszerű a gyermekeket korcsoportokba osztva vizsgálni:
A gyerekek a leginkább érintettek a betegségekben. Adatgyűjtés, feldolgozás, megjelenítés és felhasználás Az adatgyűjtésben járványügyi szakemberek és helyi egészségügyi szakemberek vesznek részt. A helyi egészségügyi szervek vagy nemleges vagy pozitív jelentéseket juttatnak el a központi szervekhez és az értékelő csoporthoz. Rendkívül fontos a katasztrófát követően, hogy a járványügyi jelentések gyorsan jussanak el a katasztrófavédelmi menedzserhez, célszerű a rövidhullámú rádiók használata. A járványügyi helyzetértékelést megkönnyíti, ha a katasztrófát megelőzően:
A katasztrófa elhárítás időszakában: Rendkívül fontos, hogy a beérkezett adatokat azonnal egy járványügyi szakértőkből álló csoport értékelje és a beavatkozás késedelem nélkül megtörténjen. A napi illetve heti értékelés végrehajtásához a jelentéseknek időben be kell érkezniük. Így például a heti jelentés elkészítéséhez a felmérésnek péntek estig be kell fejeződni, ezt követően az értékelést hétfő estig végrehajtják és a jelentés keddre készül el. Visszacsatolás a központi szintről a felmérői szintre A heti értékelő jelentét kommentárokkal ellátva vissza kell juttatni a felmérő csoportokhoz. Az értékelt heti jelentést el kell juttatni a katasztrófavédelmi menedzserhez és egyéb, a katasztrófa elhárításban és a következmények felszámolásban részt vevő egyéb állami szervekhez A járványügyi jelentés eljuttatása a döntéshozókhoz. A döntéshozókhoz eljuttatandó járványügyi jelentést a járványügyi szakemberek és a katasztrófavédelmi menedzser készítik el a felmérésekre támaszkodva. Felmérés a rehabilitáció és az azt követő időszakban Ahogy az idő telik a katasztrófát követően a közvélemény úgy fordít egyre kevesebb figyelmet az esetleges járványok megjelenésére. A járványügyi felmérést ebben az időszakban is folytatni kell. Ebben az időszakban az országos járványügyi szervek végzik a felmérést. A felmérés lépései:
A felmérés alapkövetelményei
Helyzetértékelés szárazság és aszály esetén A szárazság és aszály okozta katasztrófák kialakulása lassú, a helyzetértékelés meglehetősen komplex feladat. A legtöbb estben azonban a pillanatnyi élelmiszer és vízhiány enyhítése szokott bekövetkezni. A helyzetértékelési koncepció Rendkívül fontos az ok és hatás összefüggések felderítése. A szárazság kialakulásában klimatikus hatások játszanak szerepet. Számos tényező befolyásolhatja a szárazságot, a helyi vízforrások, a mezőgazdaság szerkezete és fejlettsége, öntöző hálózat léte, stb. Amennyiben a szárazság ellen hozott intézkedések nem hoznak eredményt, úgy megkezdődhet a lakosság elvándorlása. A szárazság hatása lehet az elsivatagosodás. (lásd Afrika) A szárazság során három esetben célszerű helyzetértékelést végezni:
A szárazság illetve aszály kialakulást előrejelző indikátorok:
Két késői indikátor: az állatok és a gabona piaci ára, a tápláltsági szint. Ezen indikátorok számszerűsített értékei alkalmazhatók a szárazság és az aszály definiálására és a migráció előrejelzésére. A szárazság felmérésének célja A korai felmérés lépései:
A kialakult szárazság idején végzett felmérés lépései:
A szárazság felmérésének célja A korai felmérés lépései:
A kialakult szárazság idején végzett felmérés lépései:
A szárazságot követő időszak felmérésének feladatai:
Időzítés A szárazság és aszály felmérése azonnal megkezdődik, mihelyt a két katasztrófa típus kialakulása kimutatható. A helyzetértékelés mindaddig folytatandó, amíg az élet a normál kerékvágásba vissza nem tér. A felmérés szervezése A felmérést rendszerint komplex összetételű csoport végzi. A felmérés során:
Szárazság értékelő csoport A szárazság értékelő csoportban meteorológusok, klimatológusok, agronómusok, állattenyésztési szakemberek, táplálkozási szakemberek, egészségügyi szakemberek vesznek részt. Az értékelési folyamat
Prioritások meghatározása a következők segítségével:
Az élelmezési helyzet vizsgálatakor értékelni kell:
A rendelkezésre álló vízkészlet értékelése:
Ilyenek a piacok viselkedése, árú mozgások, interjúk a területen dolgozókkal (gazdálkodókkal, állattenyésztőkkel, helyi hatóságok képviselőivel, kereskedőkkel, stb.. táplálkozási és egészségügyi helyzet felmérés (elsősorban a legérzékenyebb réteg, a gyermekek, terhes nők esetében), a kistermelők és a szegényebb rétegek körében, összegzés. A terület elhagyása előtt az adatokat összegezni kell, esetleges hiányzó adatokat pótolni kell. az érintett területen kívül újabb interjúkat kell készíteni agrár szakemberekkel, akik jól ismerik az érintett területet, El kell készíteni a végleges jelentést. A szárazság és aszály értékeléséhez szükséges adatok Adatok a szárazságról. Két adattípus szükséges az első a klimatikus adat a második a százság hatásaira vonatkozó adat. A klimatikus adatok a csapadékra, csapadék eloszlásra vonatkoznak, tartalmazzák a területre vonatkozó korábbi adatokat. Ezek az aszály előrejelzésére szolgálnak. <<<előző [1] [2] [3] [4] [5] [6] következő >>> | |||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||
.gif)