KATASZTRÓFA HELYZETÉRTÉKELÉS

Árvíz

Az árvíz csapadékfüggő természeti jelenség. Az esőzések évente átlagosan 620 mm csapadékot jelentenek hazánkban, azonban ehhez hozzá kell számolni a Kárpát-medencét övező hegységek hóolvadása során jelentkező vízhozamot is.

Az árvíz „a folyó vízhozamának oly mértékű megnövekedése, tartós szintemelkedése (árhulláma), hogy a víz kilép medréből”. (Természettudományi Kislexikon; Akadémia Kiadó, Budapest, 1971.)

Árvíz bekövetkezésének formái:
(Sztanek Endre: a Magyar Honvédség egyes sajátos feladatai (őrzés-védelmi, polgári védelmi, katasztrófa elhárítási) a törvényi szabályozás tükrében; Honvéd Tudósok 24., Budapest, 1997. p. 96.)

Gátszakadás esetén, ha a magas vízállás alámossa a töltéseket. Az alámosott szakasz védett térségi oldalán buzgárok keletkeznek, amelyeken a keresztüláramló víz leszakítja a gát falát.
Magas vízálláshoz jelentős esőzés társul. A folyamatos áztató hatás és a sodrás ereje együttesen töltésomlást, szakadást eredményez.
Rendkívüli áradás esetén a folyó szintje meghaladja a gát magasságát, a víz egyszerűen kilép medréből.

Árvizek közvetlen hatásai:

A gátak átszakadása után a folyómederből kizúduló víz mechanikai jellegű lökőhulláma károsítja a védett települések épületeit, élővilágát. Fákat csavar ki, házakat dönt össze, emberek és állatok fulladhatnak meg. Magasabban fekvő területeket körülzárva elvágja az ott csoportosulókat környezetüktől, külvilágtól. Infrastruktúra rongálódik, menekülési és megközelítési utak járhatatlanná válnak. Ipari és mezőgazdasági létesítmények termelése leáll.

Árvizek másodlagos veszélyforrásai:

Tartós vízelöntésű helyeken az építmények rongálódnak, további romosodás lép fel. Kutak, közművek elszennyeződnek, állati tetemek bomlási folyamata közvetlen járványveszélyt idéz elő. A termeléskiesés visszahat az ország gazdasági helyzetére. Egyes árucikkekből hiány alakul ki. A következményként jelentkező behozatali igény negatív irányban befolyásolja az államháztartás egyensúlyra törekvő lépéseit. A helyreállításra, kártalanításra fordított összegek a nemzetgazdaság más területeitől vonnak el anyagi forrásokat. Árvíz hatásait átélők pszichikai rehabilitálására fontos feladatként jelentkezik. Ez a központi irányítás mellett az egész társadalom segítségét igényli.

Magyarországon az árvizek két típusa, a zöldár, és a jegesár képezhet veszélyforrást A zöldár a tavaszi esőzések és a hóolvadás következményeként, általában az év eleji időszakban jelentkezik. A jegesár a téli, vagy kora tavaszi jégzajlás alatt bekövetkező torlódások miatt jön létre. A meder elzáródása helyi duzzasztást eredményez, a folyó medréből kilépve árvizet okoz. A helyzetértékelés feladata az elhelyezési igények megállapítása

Feladatok:

a keletkezett károk felmérése,
a bekövetkezett károk súlyosságának megállapítása az egyes épület típusok esetén,
a szükséges segítség meghatározása,
az újjáépíteni illetve helyreállítani szükséges szerkezet típusok azonosítása,
az anyagszükséglet, az adott területen rendelkezésre álló illetve a más területekről szállítandó anyagmennyiség meghatározása,
a lakásépítési folyamat meghatározása, hogyan jutnak a családok lakáshoz, pénzügyi kondíciók, anyag biztosítás, tervezési folyamat,
az érintett közösségben lévő építési tapasztalat és kapacitás felmérése,
a házak helyreállításához és újjáépítéséhez szükséges segítség mértékének meghatározása,
a helyreállítási és újjáépítési tervek helyi közösség illetve intézmények által való elfogadásának értékelése,
olyan helyi intézmény keresése, amely képes végrehajtani a helyreállítási és újjáépítési feladatokat.

Időzítés

A helyzetértékelésnek egy-négy héttel a katasztrófát követően végbe kell mennie. Ez a rehabilitációs fázis.

A helyzetértékelésnek megvalósítható projekthez kell vezetnie, amelyet a helyi lakosság, helyi intézmények elfogadnak és amely figyelembe veszi, a helyiek anyagi és egyéb lehetőségeit és ezt értékeli hosszabb távon is. A helyzetértékelésnek közelítő becslést kell adnia a károkról, az anyagszükségletről. Olyan adatok szükségesek, amelyek alapján a helyreállítási program megtervezhető.

A helyzetértékelés folyamata

Az építőiparban aktív kormányzati, nem kormányzati és magánszemélyek azonosítása, Prioritások meghatározása a következők segítségével:

előzetes jelentés készítés,
más helyzetértékelések elemzésével,
az érintett területen dolgozókkal készített interjúkkal.

A helyzetértékelés folyamata

átrepülés az érintett terület felett

Ezzel világos képet kapunk a keletkezett károkról és megállapíthatjuk a segítségnyújtás prioritásait. Célszerű fekete-fehér és színes fényképeket készíteni alacsonyan repülve és áttekintő képeket készíteni magasan repülve. A repülés közben fel kell deríteni a másodlagos veszélyforrásokat.

földi felderítés

A földi felderítés során a felderítő csoportnak részletes adatokat kell nyerni a károkról, kár típusokról és a prioritásokról.

interjúk

A felmérő csoportnak meg kell kérdezniük a katasztrófa területen élőket, az áldozatokat, a katasztrófa terület hivatalos szerveit, a katasztrófa elhárításban résztvevőket, az építőipar képviselőit, a bankok képviselőit,

összegzés

A felmérő csoportnak át kell tekintenie az összegyűjtött adatokat és megállapítani a hiányosságokat és lehetőleg beszerezni a hiányzó adatokat. helyzetértékelést követő interjúk. A felmérő csoport az érintett területet elhagyva, a területen kívül további interjúkat készítenek olyan szakemberekkel akik jól ismerik a katasztrófa sújtotta terület építményeit.

végső értékelő jelentés elkészítése

Az értékelő jelentést szét kell küldeni a tervezésben és rehabilitációban résztvevő szerveknek

A szükséges helyzetértékelési adatok

A károk értékelése.

Meg kell határozni az épületek sérüléseit és azt, hogy biztonságosan helyreállítható e vagy le kell bontani A felmérésben építészek, statikusok, építőipari szakemberek vesznek részt.

A kárfelmérés részletei:

A szokásos épület típusok meghatározása, építési tendenciák azonosítása,

A kár típusok felmérése. (anyaghibák, szerkezeti, tervezési hibák, stb.)

Az épület elhelyezésének elemzése. Sok esetben az építésre kiválasztott hely nem megfelelő (pl. ártér,süllyedő terület, csúszó lejtő, stb.)

várostervezési hibák feltárása. A házak egymástól való távolsága nem megfelelő, különböző típusú épületek egymásra gyakorolt hatása, stb.

meg kell határozni az anyagszükségletet az egyes ház típusokra.

Értékelni kell az újra felhasználható anyag mennyiséget

Becsülni kell, hogy alternatív építőanyagok alkalmazása mennyiben javítja az építmények katasztrófaállóságát.

Értékelni a területen szokásos építési eljárásokat.

Vizsgálni kell az építési szokásokat, hagyományokat és különösképpen az alacsony jövedelmű rétegek építési szokásait. Sok esetben a kőműves és ács sokkal nagyobb hatást gyakorol a helyi építési szokásokra mint az építészmérnök.

Vizsgálni kell, hogy hogyan alakulnak ki a ház nagyságok, szobák száma, típusa. A program irányítókat befolyásoló tényezők felmérése.

Lakossági illetve közszféra befolyásoló tényezőinek számbavétele.

A kár felmérés során fontos a megfelelő fényképek készítése, amelyek jól mutatják a végrehajtandó helyreállítási feladatokat.

Minden épületről legalább két fényképet kell készíteni, egyet az első részről, másikat a hátsó részről, úgyhogy az épület egésze látható legyen.

Bizonyos adatokat számszerűsíteni kell, így pédául: a megrongálódott épületek számát, amelyet légi fényképezéssel, vagy mintavételes eljárással határozzuk meg, az érintett területen tárolt építőanyagok mennyiségét, a helyi építőanyag kereskedők képesek e raktározni, az ország más részeiről vagy külföldről beszerezhető építőanyagot, a külső forrásokból beszerzendő építőanyag mennyiségét, az építőanyagok árát ( normál illetve katasztrófa utáni árakat), a helyi építőanyag-gyártó kapacitást (mész, cement, tégla, stb.), a helyi szállítási kapacitást, a helyi gyártás költségcsökkentő hatását, a kárelhárításban és rehabilitációban résztvevő szervezetek kapacitásának becslése. Az egyes szervezetek együttműködése szükséges.

Egyéb adatszükséglet:

az érintett területén lévő kormány szervek illetve egyéb hivatalok adatai,
a helyreállításban kulcs pozíciót betöltő személyek adatai,
térképek,
demográfiai adatok,
meteorológiai információk,
építési trendek,
fejlesztési programok,
egyéb helyzetértékelési jelentések,
egyéb forrásból származó fényképek,
földtulajdoni adatok.

A mezőgazdasági szektor veszteségeinek és szükségleteinek értékelése egy orkán illetve szárazság után

Aszály

Az aszály, vagy más néven szárazság, hosszabb, akár több éven keresztüli csapadék nélküli időszakban alakulhat ki. Nálunk főként a talaj tartós szárazsága, a talajaszály szokott bekövetkezni. Fő előfordulási területe az Alföld vidéke.

Aszály közvetlen hatásai

Talaj felső, termő rétegének víztartalma erősen lecsökken. Felszíni természetes és folyóvizek szintjének apadása, időszakos mederkiszáradás jelentkezik. A föld megművelése lehetetlenné válik.

Aszály másodlagos veszélyforrásai

Mezőgazdasági termények elszáradnak.
A száraz növénytáblák tűzérzékenysége megnő.
Porviharok keletkeznek, elsivatagosodás veszélye áll fenn.
Takarmányhiány miatt az élővilág pusztulása következik be, éhínség lép fel.
Nemzetgazdaság terhei a behozatali igények miatt jelentősen megnőnek.
Tartósan aszály sújtotta területről a népesség elvándorlása fokozott mértékű

A helyzetértékelés feladata meghatározni a mezőgazdaság helyreállításának lehetőségeit valamint az élelmiszer szükségletek biztosítási módjait.

A részfeladatok az alábbiak:

a károk és veszteségek meghatározása,
a szükséges segítség meghatározása,
a helyettesítésre alkalmas növények meghatározása,
a vetőmag, trágya, eszköz szükséglet,
az érintett területen felhasználható illetve más területekről behozandó készletek meghatározása, annak a helyi intézménynek a kiválasztása,
amelyik a programot végre tudja hajtani,
az érintett közösség mezőgazdasági ismereteinek (képzettségének) felmérése, technikai segítségszükséglet felmérése,
a helyreállítási program helyi fogadtatásának értékelése.

Időzítés

A helyzetértékelést az orkán vagy árvíz után egy vagy két héttel végre kell hajtani. Amint a szárazság ténye megállapításra kerül, azonnal végre kell hajtani a helyzetértékelést, amelyet megfelelő időközönként meg kell ismételni.

A legfontosabb annak megállapítása, hogy a katasztrófa sújtotta területen bekövetkezett termény és állat veszteségek milyen mértékben befolyásolják a terület illetve ezen területtől függő területek élelmiszer ellátását. Meg kell határozni, azt, hogy a mezőgazdasági termelők milyen tartalékokkal rendelkeznek, milyen egyéb bevételi forrásuk van ahhoz, hogy átvészeljék a mezőgazdaság helyreállításához szükséges időt. A veszteségekről és a szükségletekről becsült számszerű adatokat kell összegyűjteni.

A felmérés folyamata

Meg kell határozni azon kormány illetve nem kormány szerveket és személyeket akik részt vesznek a helyreállításban.

A prioritások meghatározása.

Ennek eszközei:

előzetes jelentés,
más katasztrófa helyzetértékelések adatai,
távfelderítés és légi fényképezés adatai,
interjúk a területen dolgozókkal.

Az értékelendő terület és értékelő csoport kiválasztása.

A felmérés során végrehajtandó feladatok:

átrepülés

a terület felett és légifényképek készítése. (fekete-fehér, színes és infravörös felvételek).

A repülés során felmérendő a terményben bekövetkezett kár, az állatállomány károsodása, az öntözőrendszer károsodása, a másodlagos veszélyforrások mint pl. talajcsúszás, szikesedés, homokdűnék kialakulása, talajerózió.

Földi felderítés

A kiválasztott területen bekövetkező károk felmérése és a prioritások meghatározása.

Interjúk.

A helyzetértékelő csoportnak interjúkat kell készíteni az áldozatokkal, a terület hivatalos személyiségeivel, agrár szakemberekkel, banki képviselőkkel, termény forgalmazókkal, a helyreállításban dolgozókkal.

összegzés

A felmérő csoportnak át kell tekintenie az összegyűjtött adatokat és megállapítani a hiányosságokat és lehetőleg beszerezni a hiányzó adatokat helyzetértékelést követő interjúk. A felmérő csoport az érintett területet elhagyva, a területen kívül további interjúkat készítenek olyan szakemberekkel akik jól ismerik a katasztrófa sújtotta terület mezőgazdaságát.

Végső értékelő jelentés elkészítése

Az értékelő jelentést szét kell küldeni a tervezésben és rehabilitációban résztvevő szerveknek

A szükséges helyzetértékelési adatok

Részletes kárfelmérés az egyes terményekre lebontva. A kárfelmérést agronómusnak kell végeznie.

A kárfelmérés során meghatározandó:

A fő élelmiszer és takarmány fajta, a terményszerkezet és az átlagos termény mennyiség, meghatározandó a teljes veszteség minden terményre, összevetve a teljes évi termény mennyiséggel, felmérendő a biztosítók által megtérítendő károk, értékelendő a föld terület. (erózió, szikesedés, egyéb termelésre nem alkalmas föld terület nagysága),

értékelendő a vízellátás helyzete. Vizsgálandó a rendelkezésre álló vízforrások kapacitása, az öntözőrendszer állapota, megvizsgálandó, hogy vetőmag, eszköz, trágya pótlással vagy alternatív vetőmag alkalmazásával azonnal lehet e ültetni,

vizsgálni kell a mezőgazdasági tapasztalatot, szokást. A termelt növények ültetési idejét, növekedési, beérési időszükségletét, a kisjövedelmű mezőgazdasági termelők szokásos terményszerkezetét, a helyi közösség szokásos viselkedését szárazság idején. Meghatározandó az állatállományban bekövetkezett veszteség. Felmérendő a rendelkezésre álló takarmány mennyiség, a kiegészítő takarmány szükséglet, a rehabilitáció időigénye. Fotókat kell készíteni a károsodott illetve nem károsodott takarmányról.

A felmérés során begyűjtött adatokat számszerűsíteni kell. Ezen adatok:

az egyes terményfajtáknál bekövetkezett veszteségek illetve károsodás mértéke. Ehhez a légifényképek a kérdőívek szolgáltatnak adatokat,
a szükségleteket, mind vetőmag, műtrágya, eszközök és építmények esetében,
a mezőgazdasági terméket árusító cégek raktári készleteit (vetőmagok, eszközök, gépek, stb.)
a helyi cégek beszerzési lehetőségei országon belülről illetve külföldről,
a helyreállító szervezet szükségleteit.

Biztosítás

meghatározandó, hogy a keletkezett károkat milyen mértékben fedi le a biztosítás.
meghatározandó a termények és mezőgazdasági eszközök normál illetve katasztrófa utáni ára,
meghatározandó az érintett területen lévő tárolási kapacitás, a kikötők, repterek áteresztő kapacitása,
meghatározandó a helyi szállítási kapacitás.

Közbenső megoldások

Amennyiben nem alkalmazunk közbenső vagy áthidaló megoldásokat a mezőgazdasági kistermelők tönkremehetnek és el fogják hagyni a mezőgazdaságot. Ezért fontos az alábbiakat értékelni:

a katasztrófa kistermelőkre gyakorolt gazdasági hatását,
az új termésig tartó időszak gazdasági segítség igényét,
egy kistermelő által igényelt pénzösszeget, a segítségnyújtás időtartamát,
az igényelt segítség formáját.

A helyreállításban résztvevő szervezetek kapacitása.

A helyreállítási program során több szervezetnek kell együttműködnie. A résztvevő szervezetek mindegyikét értékelni kell.

Egyéb szükséges adatok:

az érintett területen lévő mezőgazdasági minisztériumi vagy helyi szervek adatai,
a rehabilitációban részt vevő szervezetek fontosabb munkatársainak adatai,
térképek,
mezőgazdasági fejlesztési programok,
helyi fejlesztési tervek,
más katasztrófa helyzetértékelési jelentések,
más forrásból származó fényképek,
földtulajdonosi adatok,
klimatikus és csapadék adatok,
a talaj pH-jára vonatkozó adatok.

Az élelmiszer ellátásra gyakorolt hatások értékelése

A cél meghatározni a az érintett illetve élelmiszer ellátásban az érintett területtől függő terület élelmiszer szükségletét és a bekövetkezett veszteségeket. Fontos a rövid- illetve hosszú távú igények felmérése. A feladatot mezőgazdasági és táplálkozástudományi szakértők hajtják végre.

A szükséges adatok:

a termelt növények mennyisége és a fogyasztásuk mennyisége,
a más területeken eladott termények mennyisége,
a termelt termények átlagos hozama normál körülmények között,
a termelt termények átlagos hozama a katasztrófa után,
az előbbi két mennyiség különbsége, ami a pótlólagos szükségletet jelenti.

Amennyiben a katasztrófa utáni mennyiség nem fedezi az igényeket meg kell határozni:

a szükséges élelmiszer mennyiség biztosítható e más területekről vagy külföldről kell behozni.

A helyi lakosság meg tudja e venni az élelmiszert vagy segítség szükséges-e. lehet e valamilyen gyorsan növekvő helyettesítő növényt ültetni.

A későbbiekben lesz e piaca ennek a növénynek? Ha az élelmiszer hiány nem kompenzálható hazai forrásból, akkor meg kell adni a lehetséges forrásokat.

Amennyiben a katasztrófa utáni élelmiszer termelés kielégíti a helyi igényeket, úgy meg kell vizsgálni, hogy a katasztrófa sújtotta terület élelmiszer termelésétől függő területeken keletkezett e élelmiszer hiány. Amennyiben az így kialakult élelmiszer hiány belső forrásokból nem pótolható:

külföldi import,
vagy nemzetközi segély igénylése szükséges.

A hatás értékelés összegzett adat szükséglete:

Fő termények és átlagos hozamuk ( t/hektár; várható változások)
Termény árak (ár/hektár; ár/t)
Katasztrófa utáni hozamok (t/hektár, teljes mennyiség t)
Katasztrófa utáni árak (ár/hektár; ár/t)
A teljes helyi fogyasztás (t)
A teljes fogyasztás az országban (t)
A rendelkezésre álló források (azonos termény az országban t, helyettesítő termény az országban t)
Egyéb területeken fellépő élelmiszerhiány
Ár szerkezeti információk, dotációk az árakban Piaci adatok.