KATASZTRÓFA HELYZETÉRTÉKELÉS

Járványhelyzet értékelés

A járványhelyzet értékelés mindazon adatok gyűjtését és értékelését jelenti, amelyek járvány kitörésének lehetőségére utalnak. Erre a típusú helyzetértékelésre minden olyan esetben szükség van, amikor a lakosság életkörülményei a katasztrófa következtében jelentősen megváltozik. A helyzetértékelést a kormányzat egészségügyi szervei végzik, sok esetben önkéntes szervezetek bevonásával. Rendkívül fontos a bázis adatok megléte, mert a katasztrófát követően a megbetegedéseket a bázis adatokhoz viszonyítva kell értékelni.

Rövid lefolyású katasztrófák esetén (földrengés, hurrikán, tornádó) a járványhelyzet értékelés nem primer feladat, ebben az esetben a katasztrófát követő értéklelés lehet bázis adat és a későbbiekben nyert adatokat ehhez lehet viszonyítani.

Időben elnyúló katasztrófák esetén (mint például az árvizeknél) a járvány kitörés valószínűsége nagyobb, ezért hosszú távú állandó ellenőrzés szükséges. Ilyenkor problémákat okozhat az élelmiszer, az ivóvíz ellátás. Sok esetben a táplálék ellátás nem megfelelő, ami alultápláltsághoz vezet, és ez a lakosság egyes rétegeinél (gyermekek, terhes anyák, idős emberek) növelik a betegségekre való érzékenységet.

Járványhelyzet értékelés módszerei

A helyzetértékelés az egészségügyi problémákat és a fertőző betegségeket tárja fel. Az orvos csoportok gyűjtik a helyszínen az adatokat. A felderítésnek három módszerét alkalmazzák: A jellegzetes betegségek bizonyított eseteinek folyamatos regisztrálása, A jellegzetes szimptómák megjelenésének folyamatos regisztrálása, A szokatlan betegségek megjelenésének helyszíni kivizsgálása.

Elhúzódó katasztrófák esetén a betegség kiváltó okok között szerepel a rossz higiéniás körülmények, környezeti szennyeződés, alultápláltság.

Tápláltság központú egészségügyi helyzetértékelés

Ezt a típusú helyzetértékelést az ötév alatti (12 hónapos és ötéves kor közötti gyermekek) egészségügyi és tápláltsági jellemzőinek értékelésére használják. A módszer a hosszú távú egészségi állapot és tápláltsági fok meghatározására, az élelmiszer és víz minőség hatásainak vizsgálatára szolgál. Különösen alkalmas menekülttáborok, sátortáborok lakóin egészségügyi helyzetének értékelésére.

Katasztrófa helyzetértékelés tervezése

A helyzetértékelés tervezése a katasztrófa megelőzés és katasztrófára való felkészülés eleme. A tervezési folyamat lépései:

1. lépés

A helyzetértékelést igénylő szerv azonosítása, normál illetve katasztrófa helyzetbeli tevékenységének megismerése. A katasztrófavédelemben résztvevő szerveknek különböző információs igényük van attól függően, hogy milyen szektorban és milyen feladattal tevékenykednek.

2. lépés

Az egyes szektorokra vonatkozó információ szükséglet azonosítása. (A szektor problémáinak feltárásához valamint a mentés tervezéshez szükséges információk meghatározása.)

3. lépés

A 2.lépésben meghatározott adatok közül melyek azok, amelyeket elegendő megfigyelésekkel feltárni és melyek azok, ahol részletesebb adatok szükségesek és valamelyik mintavételi eljárás alkalmazása indokolt.

4. lépés

Meghatározandó a katasztrófát megelőző, normál állapotot jellemző, bázis adatok köre. (Ezek általában a lakosság egészségügyi helyzetére illetve táplálkozási jellemzőire vonatkozó adatok). Meghatározandó az adatgyűjtés időpontja, illetve időintervalluma, periodicitása az egyes szektorok esetén.

5. lépés

Meghatározandó az adatgyűjtő csoportok képzettségi igénye, mivel ez határozza meg a csoport összetételét és tagjainak számát.

6. lépés

Meghatározandó a szervezet számára legmegfelelőbb helyzetértékelési modell, valamint a helyzetértékeléshez használandó eszközök ahhoz, hogy a helyzetértékelés valós legyen.

7. lépés

Az információ megjelenítési módjának meghatározása. Meg kell határozni, hogy milyen szakértő szükséges az adatok elemzéséhez, milyen bázis adatokat, előírásokat, mutatókat kell használni a helyzetértékeléshez. Ehhez a következőket kell figyelembe venni:

8. lépés

Meghatározandó az összegyűjtött adatok formája. Célszerű megfelelő formanyomtatványok használata, közös szaknyelv alkalmazása.

9. lépés

A tervezési lépések végrehajtását követően össze kell állítani a tervet írásos formában. Az összeállított tervet el kell fogadtatni a katasztrófa felszámolásban résztvevő szervezet vezetőjével. A kész helyzetértékelési tervet, mellékleteivel ( kérdőívek,forgatókönyvek, szakkifejezések, stb.) szét kell osztani a katasztrófavédelmi szervek között.

10. lépés

A helyzetértékelési terv elfogadását követően, ismertetni kell a helyzetértékelő csoport tagjaival.

Földrengést, árvizet és orkánt követő sátor igény illetve újjáépítési igény felmérése

Földrengés

A világ egyes tájain az emberiség fejlődését végigkísérte a veszélyes földmozgásokkal való együtt élés (pl. Japán). Az ilyen jelenségeket eredetük szerint négy kategóriába sorolhatjuk (4): vulkanikus-, kozmikus-, csúszásos- és tektonikus földrengések. A vulkanikus tevékenységek jellemzője, hogy a várható földrengés körzete a tapasztalatok alapján előre kiszámítható. A kozmikus eredetű földrengés a világűrből történő meteor becsapódások eredményeként jelentkezik.

Csúszásos eredetű földrengés

Földünk szilárd felszíne kb. 20 kisebb-nagyobb táblából áll, amelyek állandóan változtatják helyüket. A mozgó kérgek határain alakulnak ki a földrengési övezetek, ahol a lemezek összeütköznek egymás melletti, azonos-, kereszt- vagy ellenirányú elhaladásuk közben.

Földrengés közvetlen hatásai

Épületek, építmények statikai egyensúlya megbomlik, nagy százalékban romosodás következik be. Energia- és közmű ellátás a bekövetkező szakadások folytán megszűnik. Közlekedési útvonalak, hidak járhatatlanná válnak. Földfelszíni elváltozások, csuszamlások tapasztalhatóak. A táj domborzati viszonyai jelentősen megváltozhatnak.

Földrengés másodlagos veszélyforrásai

A kezdeti nagyobb földmozgást több utórengés követi. Építmények omlása több esetben emberi és állati veszteségekkel jár. Közművek rombolódása tüzeket, robbanásokat okoz. Földfelszín deformációja nem hagyja érintetlenül a folyók medrét sem. A szintbeli változások okozataként árvizek keletkezhetnek. Az élővilág pusztulását járványok követik. Ipari létesítményekből veszélyes anyagok kerülnek a szabadba. Ezek tovább fokozzák a földrengés amúgy is fokozottan károsító hatásait. Számolni lehet a tömegek pánikreakcióival.

Szélviharok

A mozgó levegőt szélnek nevezzük, amely gondoskodik a meleg és hideg térségek hőmérsékletének kiegyenlítéséről. A levegő mozgása életünk egyik fontos tényezője, mindennapjaink megszokott velejárója, de előfordul, hogy romboló erővé válik.

A biztonságunkra veszélyt jelentő légmozgásokról mintegy 72 km/h áramlási sebességtől beszélhetünk. A komoly károkat okozó 100 km/h feletti, orkán erősségű, különböző megjelenési formájú szeleket földrészenként máshogy nevezték el. Magyarországon orkán földrajzi adottságainkból következően bárhol előfordulhat. Tornádó Akkor jön létre, ha két különböző hőmérsékletű és páratartalmú légtömeg összetalálkozik, és a melegebb légtömeg a hidegebb alá kerül.

Tornádó

esetében a folyamatot oldalirányú szél zavarja meg, amely a meleg levegőt kitéríti útjából. Akkor az akár 450 km/h sebességgel forogni kezd saját tengelye körül. A forgó légörvény belsejében kisnyomású terület alakul ki, ennek szívó hatása a földdel érintkezve az ott található tárgyakat, élőlényeket magával ragadja.

Egy tornádó élettartama 10-30 perc, átmérője a pár métertől néhány százig terjedhet ki.

Trópusi ciklon

Trópusi ciklonnak nevezzük összefoglalva a Karib térségben keletkező hurrikánokat (indián eredetben: Nagy Szél), és a Kelet-Ázsiai partok mentén megjelenő tájfunokat.

Ezek a trópusi szélviharok általában nyáron és ősszel keletkeznek, amikor a meleg víz felhevíti a fölötte elhelyezkedő levegőtömeget. Magyarország területét – földrajzi fekvéséből adódóan – ciklonok nem veszélyeztetik.

Szélvihar közvetlen hatásai

Építmények tetőszerkezetének romosodása.
Elektromos hálózat megrongálódása,
légvezetékek szakadása.
Növényzet, első sorban fák kidőlése, ágaik letörése.
Könnyebb, kisebb tárgyak feldöntése.
Nagy mennyiségű por és szemét szállítása.

Szélvihar másodlagos veszélyforrásai

Épületek romosodása következtében emberi és állati veszteségek.
Utak járhatatlanná válnak.
Fák autókra, házakra dőlnek.
Közegészségügyi problémák lépnek fel a hulladékok miatt, porszennyezés.
Lokális tűzesetek dimenzióváltozása.