| |||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||
|
|
| |||||||||||||||||
|
|
KATASZTRÓFA HELYZETÉRTÉKELÉS A helyzetértékelés fogalma A katasztrófa helyzetértékelés az áldozatokra, érintett közösségre és a társadalomra gyakorolt hatások felderítése és információ gyűjtés. A legelső feladat a közvetlen felderítés. Ennek célja közvetlen információ nyerés és a kereső és mentő egységek információval való ellátása, a szekunder fenyegetés és azok helyszínének feltárása, az érintett közösség informálása. Miután a primer felderítés teljes, a helyzetértékelés folytatódik, részletes információgyűjtéssel, a veszteségek nagyságáról és a további tervezéshez (mentés és helyreállítás) szükséges adatok gyűjtésével. Hosszú lefolyású katasztrófák esetén a helyzetértékelés folyamatos, adatokat szolgáltat az életfeltételek biztosításához, az aktuális mentéshez, a helyreállításhoz és a jövőbeli feladatokhoz A helyzetértékelés fontossága A helyzetértékelés kulcseleme a katasztrófakezelésnek. Feladata:
A helyzetértékelés tárgya A katasztrófa bekövetkezte után a katasztrófavédelmi szerveknek, a hivatalos szerveknek számtalan információra van szükségük a helyzetről, a mentésben és helyreállításban résztvevők szükségleteiről. A különböző szervezetek más és más információt igényelnek, de összességében az alábbiak a legfontosabbak:
A helyzetértékelés változása A helyzetértékelés és annak információ szükséglete aszerint változik, hogy milyen szerv igényli:
Helyzetértékelési folyamat A katasztrófavédelmi helyzetértékelés folyamata öt fázisra osztható:
A kár felmérés két típusa szokásos:
Helyzetértékelési módszerek Négy módszer használatos a helyzetértékelés során: Helyszíni bejárás Általában a legpontosabb módszer a jól képzett megfigyelőkkel végrehajtott helyszín bejárás. Három altípus: helyszíni bejárás és információgyűjtés a károsultaktól, helyszíni mintavétel és a gyűjtött adatok statisztikai értékelése,egészségügyi felderítés, a járvány kitörés lehetőségeinek vizsgálata. 2; Átrepülés A kis repülőgépek és helikopterek hatékony eszközei a nagy területek felderítésének. A légi felderítéssel becsülhető a katasztrófa sújtotta terület nagysága, a bekövetkezett károk mértéke. Az adatokat ki kell egészíteni a földi megfigyelések adataival. Légi fényképezés A légi fényképezés alkalmas nagy tömegű információ gyűjtésére a katasztrófa sújtotta területről. A módszer meglehetősen drága ezért jól tervezett felhasználás szükséges. A légi fényképezés alkalmas a másodlagos fenyegetések feltárására valamint elnyúló veszélyhelyzetek folyamatos értékelésére. Távfelderítés A távfelderítés magába foglalja a légifényképezést is ha a felvételek feldolgozása számítógépes módszerekkel történik. A távfelderítés része a műholdak által készített felvételek értékelése, de különböző távmérési módszerek is idetartoznak. A távfelderítés korlátozott mértékben alkalmazható, mivel a műhold felvételek felbontása nem mindig elegendő és a helyzetértékeléshez több adat is szükséges. Távfelderítési jelentés A kormányok által használt módszer az elhárítás és helyreállítás felgyorsítására. A primer megfigyelési adatokat valamint távfelderítési adatokat gyűjtő központi rendszerek által kiadott közlemények jelentik ezt a formát. Az adatokat rádión, telefonon, interneten továbbítják az elhárításban résztvevők felé. A bázis adatok felhasználása A megfelelő helyzetértékeléshez szükséges néhány adat a katasztrófát megelőző helyzetről. Az értékeléshez mindig szükséges a világos célkitűzés és a katasztrófa előtti állapot ismerete. Például: A Shelter after Disaster 1 irányelv a kövezetkezőket javasolja: Amennyiben olyan esemény bekövetkezése várható, amely a lakóépületek károsodásával, rombolódásával jár, úgy becsülni kell: A sikeres helyzetértékelés kulcsa A katasztrófa helyzetértékelés a következő feladatokat jelenti A katasztrófa helyzetértékelés problémái A helyzetértékelés lehetséges problémái: A helyzetértékelés módszerei Közelítési módok A teljes felmérés a katasztrófa mindenoldalú helyzetértékelést jelenti, amelyre többnyire a kormányszerveknek van szüksége. Ez általában hosszabb időt vesz igénybe, de részletes adatokat szolgáltat a katasztrófa hatásairól. A kritikus szektor felméréséhez meg kell határozni az illető katasztrófa által leginkább érintett szektort, pl. földrengés esetén az építményeket, és az ebben bekövetkezett károkat kell értékelni. A helyzetértékelés alapvető tényezői A helyzetértékelés prioritásai. Szükséges adatok. A szükséges adatok köre attól függ, hogy melyik szervezet használja a helyzetértékelést. A helyzetértékelés időzítése. A helyzetértékelés megkezdése és időtartama is a felhasznált információtól függ. Így az orvosi ellátás megszervezése egy földrengést követően azonnal szükséges, így a helyzetértékelés azonnal megkezdődik és rendkívül gyors folyamat. Különbség tétel a krónikus és az azonnali szükségletek között. Elsősorban a harmadik világ országainál pl. az élelmiszer igény krónikus az alultápláltság miatt, egy katasztrófát követő élelmiszer igény az azonnali. A szükségletek és az idő kapcsolata. A kritikus szektor vizsgálatakor a szükségletek változnak az időben. A mentés és a rehabilitáció fázisában más-más szükségletek jelentkeznek. Pl. földrengés után ideiglenes elhelyezés, majd a rehabilitáció fázisában az épületek helyreállítása vagy újjáépítése. A bázis adatok és a katasztrófa indikátorok összefüggése Bizonyos esetekben nehéz a katasztrófát értékelni megfelelő bázis adatok hiányában. Elsősorban az egészségügyi helyzet a tápláltság vizsgálatakor szükségesek a bázis adatok. Az elektromos hálózat értékelésekor is célszerű a megmaradt kapacitásokat a normál kapacitáshoz viszonyítva értékelni. Megbízhatóság
A helyzetértékelésnél alapvető fontosságú az adatok megbízhatósága. Célszerű a különböző célra készült helyzetértékeléseket összevetni is kereszt ellenőrzést végrehajtani. | |||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||
.gif)