|
Gátszakadás, árvizek
Jellegzetességek
A leggyakoribb katasztrófatípus. Az árvíz kétféleképpen alakulhat ki: az esőmennyiség növekedésével (lehet hóolvadás is), illetve a súlyos esőzések miatt vagy más katasztrófák (földrengés, szökőár, gátszakadás, stb.) következtében.
Előre meglehet határozni azokat a területeket, ahol a bekövetkezés a leginkább valószínű, például folyómeder, folyótorkolat és egyéb alacsonyan fekvő területek.
Előfordulás helye: a világon bárhol összegyűlhet a víztöbblet – völgyekben, folyók, tavak, tengerek stb. melletti sík területeken
Éves gyakoriság: az 1990-es években 26 árvízkatasztrófát jegyeztek fel
Energia: 15 cm mély sebes sodrású víz ledönthet egy embert a lábáról, 60 cm mély víz már egy kocsit is elsodorhat
Áldozatok: 25 000 halott évente
A következmények lehetnek
-
az áldozatok száma a magas népsűrűség miatt jelentős is lehet. Ezek a területek ugyanis mindig is sűrűbben lakottak voltak;
- Tömeges elvándorlás következhet be a régióból;
-
Sokan maradhatnak fedél nélkül;
- Az infrastruktúra jelentősen megrongálódhat;
- A gabonafélék, vetések, a tartalékkészletek megsemmisülhetnek;
- A talaj szennyeződhet a szennyezett hordalékok miatt.
Általános ellenintézkedések
- az áradás koordinálása (pl. falakkal, kapukkal, gátakkal, árvédelmi töltésekkel, stb.)
-
földhasználati szabályozások;
-
építkezési szabályozások;
- előrejelző, figyelő és figyelmeztető rendszer(ek);
- a lakosság ki,- áttelepítése;
- evakuálási tervek;
-
vészhelyzeti felszerelések, anyagok, speciális árcsónakok, homokzsákok valamint homok szállítására alkalmas szállító eszközök (plusz kijelölt önkéntesek a folyamatok végrehajtására);
- lakossági tájékoztatás és oktatási programok.
Speciális problémák a katasztrófa vezetés területén
-
nehéz megközelítés és mozgás(tér);
- akadozott gyógyszer és élelmiszerszállítmányozás (közegészségügyi problémák léphetnek fel);
- mentés;
- evakuálás;
- eltűntek keresése.
Az árvizeknek sok fajtáját különböztetjük meg: [hiv.]
Folyami árvizek
A folyók mentén természetes és elkerülhetetlen, hogy árvizek keletkezzenek. Vannak évszakos gyakorisággal történő árvizek, például téli vagy tavaszi esők idején, amikor a hótakaró is olvadásnak indul, a folyómeder túlságosan gyorsan telik meg vízzel. Viharokból, frontrendszerekből származó heves esőzések is okozhatják a folyók áradását.
Tengerparti áradás
Hurrikánok, trópusi viharok, vagy a nyílt tengerek feletti alacsony légnyomások következtében keletkezhetnek olyan erős szelek, amelyek az óceánok vizét a szárazföldre kinyomják, és nagy áradásokat okozhatnak. A magas vízszint elvághatja a menekülés útját. A tengerparti áradást okozhatja tengerár is, amit cunaminak is neveznek. Ezt néha szökőárként is emlegetik. Ezeket a hullámokat földrengések vagy vulkáni tevékenység váltja ki.
Városi árvíz
Amikor a földfelszínt vagy erdőket utakká és parkolókká alakítják, egyúttal megszüntetik annak csapadékbefogadó képességét. A városiasodással 2-6-szorosára megnő az adott területről elvezetett csapadékvíz mennyisége, ha a természetes körülményekkel hasonlítjuk össze. Az áradás alatt az utcákon sebes ár hömpölyög, és elönti a pincéket, alagsorokat, sokszor emberek halálát is okozva.
Hirtelen árhullám
Az áradások a természeti csapások között az egyik leggyakrabban előfordulóak, az általuk okozott kár is a legnagyobbak közül való. A természeti csapások által okozott károk mintegy 90 %-a áradásokból származik (az aszálykároktól eltekintve). A hirtelen árhullám a csapadékhullás után 6 órán belül keletkezhet, de olyankor is, ha a víz áttöri a gátakat, töltéseket, esetleg jég- vagy egyéb hordaléktorlaszok átszakadnak, az így kialakuló hirtelen árhullám az embereket készületlenül érheti. Nem mindig kerül vészjelzés kiküldésre, hogy ezek a halálos, nagyon gyorsan bekövetkező áradások közelegnek. Így a hirtelen árhullám kialakulására alkalmas területeken fel kell készülni a személy- és vagyonvédelemre. A hirtelen árhullám kialakulásának bármely jelére azonnal és gyorsan magasabb területekre kell húzódni.
Jégtorlasz
A zajló jég természetes vagy mesterséges akadály előtt feltorlódhat, és jelentős mértékben akadályozhatja a víz áramlását.
Leggyakoribb árvizek a folyami árvizek
[hiv.]
Az erdő hatása az árszint növekedésére meglehetősen nagy. Az erdőirtások növelik a felszíni lefolyást, ennek következtében a talajeróziót és így csökkentik a talaj víztározó kapacitását. A területhasználat és infrastruktúra fontos tényezők a vízszint maximumának emelkedésében, és felelősek a magas lefolyási csúcsok gyakoriságának növelésében.
A folyami árvíz jellemzőit rövidtávon módosíthatja az erdőkkel kapcsolatos emberi tevékenység, a szántás és alagcsövezés, az útépítés és a talaj tömörítése. Az erdőirtás vitatható hatása ellenére a fatelepítés marad az árvíz hatásainak egy javasolt helyreállítási módszere.
A mezőgazdasági művelés minden változása kimutathatóan módosítja az árvizek előfordulását és az egykor extenzív füves táj felszántása növeli néhány folyó medencéjének árvíz-potenciálját. A vegetáció kiirtása, vagy alacsonyabb evapotranspirációjú és intercepciójú
[magy.] növényzettel való felváltása növeli a lefolyást és csökkenti a vízraktározást
|
.gif){kind=spacer}
.gif)