|
Lavina
A lavinákat számos esetben a helyi időjárási és topográfiai viszonyok alapján lehet előre jelezni. A lavina mindent elpusztít, ami útjába kerül. Az áldozatok száma függ a napszaktól, a lavina útjába eső építményektől, a segítség érkezési időpontjától, valamint a bekövetkezés helyének megközelítési nehézségeitől. Lavináról akkor beszélünk, ha a hegy oldalán a hótömeg hirtelen alázúdul. Ilyenkor vagy a felszíni porhórétegek indulnak el, vagy a hóréteg teljes mélységében indulnak meg a hó- és jégtáblák. A lavinák közül a teljes mélységű deszka-lavina a legveszélyesebb, félelmetes sebességet érhet el, köveket és fákat sodorva magával. Sok esetben előre jelezhető a helyi éghajlati és topográfiai jellemzők alapján
[hiv.]
Előfordulás: Hegyvidékek, világszerte
Éves gyakoriság: Akár 1 millió is lehet
Átlagsebesség: 30–160 km/h. Eddig mért legnagyobb sebesség: 400 km/h
Áldozatok: évente kb. 100 halálos áldozat
Ha a hó nem stabil, lavinát okozhatnak a hegymászók, síelők vagy a hódeszkások is. A téli üdülőhelyeken elemzik a hó szerkezetét, és ha lavinaveszélyt állapítanak meg, akkor gondosan tervezett robbantásokkal lazítják meg a jeget és a havat, hogy megelőzzék a váratlan lavinák kialakulását. A lavina ereje akár egy egész épületet is összeroppanthat. 1999. februárjában az ausztriai Galtürben 31 ember lelte halálát, amikor a falura zúdult egy 320 km/h sebességgel száguldó lavina.
Forró, párás nyári napok
Ezek a nem túl gyakori, nyári napok főként a városokra, vagy a nagy népsűrűségű régiókra jellemzőek. A meteorológiai szolgálat előre tudja jelezni őket. Bekövetkezésük esetén akár napokig is tarthatnak, 400 és 500C közötti hőmérsékletet jelentenek. Következménye, hogy sok ember rosszul lesz vagy szívinfarktus következtében meghal. Emellett megnő a napszúrásos esetek száma, valamint a gyengébb ellenálló képességgel rendelkezők állapota súlyosbodhat. A mezőgazdaság és az állattenyésztés súlyos károkat szenvedhet.
Aszály
Az aszály nagy hőséggel párosuló hosszan tartó csapadékhiány. Közvetlenül elsősorban a mezőgazdaságot sújtja, a gazdaság minden más területén is érezteti hatását. Az aszály alapvető oka az, hogy huzamos időn keresztül nem hullik elegendő csapadék. Ez leginkább a déli országokra jellemző jelenség, különösen a nyári időszakokban. A gabonafélék és ültetvények elpusztulhatnak, az erdőtüzek, vízszennyeződések kialakulásának valószínűsége megnő, a lakosság megbetegedhet a bizonytalan minőségű ivóvíztől. Magyarország területének körülbelül 90%-a aszállyal veszélyeztetett. Aszálymentesnek csupán az ország nyugati, délnyugati része tekinthető. A legsúlyosabb aszályok természeti adottságainknak és földrajzi elhelyezkedésünknek megfelelően az Alföldön, főleg annak középső részén alakulnak ki. Az aszály a meteorológiai elemekhez hasonlóan véletlenszerű jelenség, földrajzi kiterjedése szintúgy, súlyosságát is nehéz előre jelezni. Az 1980-as évek közepén Etiópiában közel egymillióan vesztették életüket az aszály okozta éhínség miatt. A szárazságot a globális légáramlás sajátosságai vagy emberi beavatkozások okozhatják. A gátak és az öntözőrendszerek megzavarhatják a folyók és tavak vizeinek természetes körforgását, és előfordulhat, hogy nem jut elég pára a levegőbe ahhoz, hogy kialakuljanak az esőfelhők. A szárazságot erősítő további tényezők: a magas hőmérséklet, az alacsony páratartalom és az erős szél. Aszály idején a növényzet kipusztul, nem lehet aratni, és ez súlyosan érinti a környék állatvilágát és embereket is. Mire végül mégis megjön az eső, addigra a talajt az ásványi sók már esetleg tönkretették, illetve kellő tápanyag hiányában a termés nagyon gyenge lesz. A talaj eróziója is hosszan tartó problémákat okozhat, ezért fontos, hogy az aszályos vidékeken jó öntözőrendszerek épüljenek. A súlyos aszály súlyos éhínséget okozhat, és ezrek, sőt milliók életét olthatja ki. Aszály idején megnő a homokviharok és az erdőtüzek veszélye.
|
 |
|
.gif){kind=spacer}
.gif)