|
Veszélyes anyagok
Új fenyegetéseket és kockázatokat jelentenek a veszélyes anyagok előállítása, feldolgozása, tárolása és szállítása. A bhopali tragédia hírhedt esemény , de mennyi olyan tragédia van még, amit nem publikáltak, a média nem tud róla. A veszélyes anyagokat a közlekedési hálózatokon végignyomják és sokszor olyan területeken tárolják hulladékként, amely létszükségletű a világ jövőjéhez. Ezek az anyagok katasztrófát okozhatnak, ami felér egy olyan katasztrófával, mint amit a hagyományos jelenségek okoznak.
Korunk egyik legdinamikusabban fejlődő ipara a vegyipar. A vegyiparban és a mezőgazdasági üzemekben sokhelyütt gyártanak, tárolnak és alkalmaznak alapanyagként vagy késztermékként olyan anyagokat, amelyek potenciálisan veszélyeztetik az emberi életet és környezetet. Ezek a kockázatot jelentő anyagok a fejlődéssel párhuzamosan mind mennyiségileg, mind minőségileg is növekvő veszélyt jelentenek. Bár a biztonsági előírások szorosan követik a technológiai fejlesztés folyamatát, többé-kevésbé elmondható, hogy megvalósítás terén hiányosságok mutatkoznak. Ezek a hiányosságok elsősorban szubjektív eredetből fakadnak, de nem kizártak a tévedések és a helytelen technológiai alkalmazása. A zárt terekből, technológiai folyamatokból elszabaduló veszélyes vegyi anyagok az emberek sérülését, súlyos esetben halálát okozhatják. Szennyezhetik a talajt, az atmoszférát, az élelem, az ivóvíz és takarmány készleteket. Súlyos veszteségeket okozhatnak az állat- és növényvilágban, jelentős károsodást okozhatnak a műkincsekben.
A veszélyes vegyi anyagok által okozott katasztrófa olyan eseményt jelent, ami egy szabályozhatatlan fejleményből keletkezik a veszélyes vegyi anyagokat magában foglaló tevékenység során vagy egy létesítményben például: gyártás, használat, tárolás, anyagmozgatás vagy elhelyezés során, illetve szállítás során az ún. küszöbmennyiséget meghaladó értékben környezetbe kijutva azt szennyezi.
[hiv.]
A zárt rendszerből kikerülő veszélyes vegyi anyagok fizikai-kémiai és toxicitási tulajdonságai szabják meg a szennyezés formáját, a terjedés kialakulását, valamint a károsító hatás mechanizmusát.
A velük végzett tevékenység veszélyes tevékenységnek minősül a veszélyes vegyi anyag küszöbmennyiség meghaladása esetén. Ez a küszöbmennyiség megadja az alkalmazott vegyi anyagok alsó szintjét, mely mennyiséget meghaladva, a velük végzett tevékenység már veszélyes tevékenységnek minősül.
Létfontosságú lépéseket kell tenni a szállítási rendszerek fejlesztésében és a lerakodó helyek korszerű fejlesztésében a Föld jövőjét tekintve. Ezen anyagok összetevői komoly katasztrófa fenyegetettséget jelentenek lehetőségeiket figyelembe véve, melyek egy nagyobb természeti katasztrófához sem hasonlíthatóak.
Az atom és nukleáris fenyegetésforrások jelentik a másik problémát a modern katasztrófavezetésnek. Oroszországban az 1986-os Csernobili nukleáris energia üzem robbanásakor a terjedelem volt a probléma. Közvetlen sugárzást becslések szerint több mint 135. 000 ember szenvedett el, de a szennyezett levegő 1600 mérföldre is kiterjedt a széljárás miatt. Ez jelentősen befolyásolni fogja még jó néhány évtizedig, vagy akár évszázadokig az adott terület jövőjét.
[hiv.]
Amíg a nukleáris balesetek lehetséges bekövetkeztétől tartanak a nemzetek, a katasztrófavezetésben problémákat szül a lehetséges nukleáris háború kellő elhárítási feladata. A nemzetközi biztonságra az egyik legnagyobb veszélyt a tömegpusztító (nukleáris, vegyi, biológiai) fegyverek, illetve ezek előállításához és célba juttatásához szükséges eszközök és technológiák elterjedése (elsősorban a feszültség gócokban) jelenti. A veszélyt ugrásszerűen megnöveli, hogy az eszközökhöz nemzetközi terrorszervezetek is hozzáférhetnek. A lehetséges globális méretű nukleáris háborúk esélye csökkent ugyan az elmúlt években, de a nukleáris fegyverek birtoklása konfliktusokat okoznak a különböző államok között. Még mindig birtokban vannak esztelen uralkodáshoz felhasználható fegyverek bizonyos fanatikus szélsőséges frakcióknál. A XXI. század terroristái a világ különböző városait szemelték ki célpontként – ahol ártatlan polgárok nagy számban sebezhetőek – itt is félve a nukleáris fenyegetettségtől. Megoldási lehetőségként a nemzetközi együttműködés elmélyítését, a felderítési és a védekezési lehetőségek fejlesztését kell jobban figyelembe venni.
Nukleáris balesetek, radiológiai veszélyhelyzetek.
Az atomenergia sokrétű felhasználhatósága mellett mindig számolni kell annak potenciális veszélyeivel. Ezt a tényt igen korán felismerte mindenki, ezért az alkalmazás biztonságát szolgáló szabványok, előírások kidolgozása párhuzamosan haladt ennek a technológiának a kifejlesztésével.
Ezen a téren kiemelkedő jelentősége van az ENSZ keretében működő
Nemzetközi Atomenergia Ügynökségnek (NAÜ)
,amely:
egyrészt: gondoskodik a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés betartásának nemzetközi ellenőrzéséről,
másrészt: elősegíti az atomenergia békés célú felhasználásával kapcsolatos nemzetközi együttműködést,
harmadsorban: megfogalmazza az atomenergia békés célú felhasználásának alapvető követelményeit (biztonsági normáit),
és negyedikként: megfogalmazza a nukleáris baleset vagy radiológiai veszélyhelyzet esetén történő segítségnyújtás elvárásait, lehetőségeit, koordinálásának feladatait a következmények lehető legkisebb mértékre való csökkentése, az emberi élet, az anyagi javak és a környezet megóvása, védelme érdekében.
Nukleáris veszélyhelyzetnek nevezzük a nukleáris és radioaktív anyagok békés célú alkalmazása során esetlegesen bekövetkező, a lakosságot és a környezetet jelentős mértékben veszélyeztető helyzetet.
Összefoglalóan azt mondhatjuk, hogy az új katasztrófa-fenyegetések számos olyan népszerűtlen jellemzővel bírnak, amelyek hatásai széleskörűen szerteágaznak és ugyanakkor nehezen vehetőek számításba.
|
 |
|
.gif){kind=spacer}
.gif)