WWW.KATASZTROFA.HU

	+ Index

Katasztrófák jelentőségéről

Célom, hogy emlékeztessem az olvasót a napjainkban bekövetkezett katasztrófák fontosságáról, valamint felhívjam a figyelmet arra, hogy a katasztrófa jelentőségét napjainkban az egyes katasztrófavédelmi hatóságok és hivatalok hogyan értelmezik. A katasztrófa köznapi jelentése és jogi fogalma lényeges elemeiben egybeesik. Többnyire – de nem kizárólag – váratlanul fellépő, „vismajor” jellegű rendkívüli eseményt vagy rendellenes állapotot jelöl, amely az emberi élet, az anyagi javak, a természeti értékek pusztulását vagy súlyos károsodását okozza. Ez a károsító hatás olyan mérvű, hogy az ellene való védekezés a hagyományosan kialakult munkamegosztás rendjében és módszereivel eredményesen nem valósítható meg, ahhoz az állami, önkormányzati szervek, az állampolgárok és más szervezetek összehangolt együttműködése és bizonyos helyzetekben rendkívül jogkorlátozással járó intézkedések bevezetése szükséges. [hiv.]

Bevezetés

A katasztrófa jelentőségét néha megkérdőjelezik. Miért kell ezzel ennyit foglalkozni? Végül is a katasztrófák évezredek óta velünk vannak. Emberek generációinak kellett kiállni a katasztrófákat. Szenvedtek a következményeitől, de kilábaltak belőle és az élet ment tovább. Alapvetően ez a jellemző. Bár van néhány tényező, amit figyelembe kell venni, az újkor kihívásainak tükrében, hogy szembenézzünk a katasztrófákkal. A katasztrófák napjainkban leginkább a környezetet ért károkból illetve a környezetünk sokszor igénytelen felhasználódásából adódnak. Mindig is voltak és mindig is lesznek különböző jellegű katasztrófák Földünkön (és mondhatjuk, hogy mára már szinte mindennaposak), de az ember arra is hivatott, hogy ezeket egyben történelembe foglalja és az elkövetkezendő nemzedékeknek segítséget nyújtson az ezek elleni védekezéshez. A környezeti és civilizációs tényez ők nem állnak meg a nemzeti határoknál, és hosszú távon fenyegetik az emberiséget. A természeti környezet tapasztalható rombolása konfliktusok forrásává válhat. A globális környezeti egyensúly megbomlása, a civilizációs terhelések (ózonréteg károsítása az őserdők pusztítása révén, az üvegházhatás, a vizek, a levegő és a szárazföld szennyezettségének növekedése, a termőföldek elsivatagosodása, az élővilág pusztulása) a Föld egész lakosságára veszélyt jelentenek. A globalizáció felgyorsult, és a nemzetközi viszonyok valamennyi területén mélyreható változásokat okoz. Különösen a technológia, az információs technológia, a közlekedés, a kereskedelem és a pénzügyek, valamint a közegészségügy területén jutott olyan fokra, amelynek következtében - az általa létrehozott előnyök mellett - új típusú biztonsági kockázatok jelentek meg. [hiv.] Ebből adódik, hogy a katasztrófák elleni védelem leghatékonyabb módja a megelőzés. A prevenció szerepe az emberek közötti viszonyokban realizálódó és újratermelődő természetátalakító folyamatokat jellemző ún. civilizációs veszélyforrások területén a meghatározó, de nem elhanyagolható jelentőségű a természeti eredetű katasztrófák körében sem. Bizonyos tényezőket (amelyek napjainkra talán már kialakultak) figyelembe kell venni, amelyek összességében és arányában egy arculatot adnak a katasztrófavédelem vezetéséről.

(Forrás: Bánfi Tibor - A katasztrófák általános jellemzőik és csoportosításuk és a XXI. században, különös tekintettel az újszerű veszélyforrásokra. Természeti katasztrófák. Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, Hallgatói Közlemények, X.évf. 2.sz.2006)

<<<katasztrófák [1] [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] [10] [11] [12] következő>>>

+ Lap tetejére

Szerkesztő: Bánfi Tibor
Katasztrófavédelmi Tudományos Egyesület
Utoljára frissítve: 2007.01.08.
+ Kapcsolat
+ Honlaptérkép