Helyreállítás

A helyreállítás az a folyamat, amelyben a nemzet van lényegesen támogatva, illetve vissza kell térni a megfelelő működési helyzetbe. A helyreállítás nagyon sokáig elhúzódhat, akár 5-10 évig, vagy ennél is többre.

Két lényeges kategória a helyreállítás metszetéből, amely tevékenységek nagyon befolyásolhatják a normális körülményekre való visszaállást. A keletkezett károk és következményeinek felmérése, felszámolása, az élet feltételeit biztosító alapellátás és közszolgáltatás normalizálása, az alkotmányos állampolgári jogok és kötelezettségek gyakorlása, feltételeinek újbóli megteremtése, a felelősség megállapítása és a kártérítés meghatározás érdekében szükséges tényfeltárás.

rehabilitáció
újjáépítés

Ezek a jellegzetes tevékenységek magukba foglalják:

az alapvető és nélkülönözhetetlen szolgáltatásokat
az alapvető javítási és építkezési munkákat
a katasztrófa-hatásoktól szenvedő személyek fizikai és pszichológiai rehabilitációját
hosszú távú újjáépítések, illetve a katasztrófa által megsérült területek helyreállítását.
a minősített helyzet fenntartásának, meghosszabbításának, megszüntetésének mérlegelése és ennek alapján történő intézkedés,
károk felmérése
a műszaki kárfelszámolás,
az épített és természetes környezet kárainak felszámolása,
a vagyonmentés;
a különleges egészségügyi és szociális ellátás, anyagi és dologi segélyek biztosítása
közegészségügyi és járványügyi megelőzés és védekezés,
fokozott közbiztonság és vagyonvédelem biztosítása;
folyamatos lakossági tájékoztatás és ellenőrzés;
a lakosság visszatelepítése;
a közszolgáltatás és közellátás normalizálása,
jogsegélyszolgálat működtetése, a közigazgatási intézményrendszer normalizálása,
a felelősségvizsgálat, kártérítési kötelezettség és jogosultság megállapítása,
a tapasztalatok gyűjtése és összegzése,
hatósági és szakhatósági eljárások megkezdése,
a nemzetközi tájékoztatási és adatszolgáltatási, ellenőrzési kötelezettségek teljesítése.

Szintén a helyreállítás folyamatához tartozik a katasztrófa elemzése, kiértékelése valamint felülvizsgálata.

A helyreállítás időszakában az erők és eszközök alkalmazásának fő iránya a károk helyreállítására, a mindennapi élethez szükséges feltételek, szolgáltatások megteremtésére, újraindítására helyeződik. A helyreállítás egyrészt a kárterület életfeltételeinek visszaállítását jelenti a káresemény előtti állapotot megközelítő, azt elérő vagy azt meghaladó szinten. Másrészt a védekezésben résztvevő szervek, szervezetek demobilizálását, anyagi, technikai eszközeinek újabb tevékenységéhez való felkészítését, tárolásba helyezését, illetve a személyi állomány regenerálást, pihentetését, továbbá a tapasztalatok feldolgozásával a felkészítését foglalja magába.

A veszélyhelyzet fokozatos múlásával az érintett lakosság segítőkészségének támogatásával megkönnyíthetővé válik az életmentés és a helyreállítás. Egy ilyen közös összefogás könnyítheti meg az áldozatok felépülését. A helyreállítási munkálatok, illetve az azt követő időszak alatt növelni kell a megelőzést és a készenlétet valamint a fejlesztéseket a csökkentett sebezhetőség érdekében. A helyreállítás egy olyan köztes időszak, amikor a (régóta) minimálisan működő standardokba visszaállítják a létfontosságú élet-támogatási módszereket, otthonokat, oktatást, egészségügyet és a gazdaságot.

A helyreállításnak három lehetséges időszaka van:

Rövid köztes időszak
Hosszú távú időszak
Katasztrófa utáni tervezés és mérséklés időszaka

A rövidtávú fázis általában közvetlenül a katasztrófa után kezdődik. Ebben az időszakban kell leginkább támogatni a tervezést, a konstruáló, környezeti és építészeti szaktudás(oka)t.