Tűzvédelemmel kapcsolatos fogalmak

A Ttv. szerint a tűz (tűzeset) az az égési folyamat, amely veszélyt jelent az életre, a testi épségre vagy az anyagi javakra, illetve azokban károsodást okoz. A köznapi szóhasználatban a jelentős hőtermeléssel, illetve hőmérsékletemelkedéssel és lángjelenséggel, illetve parázslással (izzással) járó égést nevezzük tűznek.

A tűz fogalmával kapcsolatban lényegesek a következő fogalmak is:

a láng az égés azon zónája, amelyben a gáz-, illetve gőzfázisú anyagok fénykibocsátás közben elégnek,

a parázslás (izzás) a szilárd anyagok láng nélküli hő- és fénykibocsátással járó égése,

a hamvadás (lappangó égés) az anyagok látható fény kibocsátása nélküli, általában füstképződéssel és enyhe hőfejlődéssel járó lassú égése,

a pirolízis (hőbontás) során az anyag magas (600 °C feletti) hőmérséklet hatására bekövetkező, oxidáció nélküli, irreverzibilis kémiai bomlása zajlik le,

az elszenesedés (karbonizáció) széntartalmú maradék képződése égés, tökéletlen égés, illetve pirolízis folyamán,

a perzselődés az anyagfelület korlátozott elszenesedésével járó módosulása.

Amikor a tüzet azzal a céllal hozzuk létre, hogy az éghető anyagban rejlő kémiai energiát hőenergiává alakítsuk át, akkor tüzelésről – szándékos és irányított, illetve ellenőrzött (tehát térben és időben felügyelet alatt álló) tűzről – beszélünk. A tüzelésre szolgáló szerkezet a tüzelőberendezés, a nagy tömegben található, illetve előállítható és hőtermelésre tüzelőberendezésben hasznosítható éghető anyag a tüzelőanyag.

A gyújtogatás olyan tűz szándékos létrehozása, amelyik a keletkezése után nem áll irányítás, illetve ellenőrzés alatt.

Tűz keletkezhet az ember szándékától függetlenül is. Ezek közül a következőket említjük meg:

véletlen tűz akkor jöhet (jön, illetve jött) létre, ha az ember cselekvése során gondatlanul jár(t) el (pl. ágyban dohányzó ember elaludt és emiatt keletkezett tűz az égő cigarettától),

az öngyulladás bizonyos anyagok (pl. szénpor) meghatározott körülmények közötti, ön(fel)melegedés hatására bekövetkező meggyulladása,

a villámcsapás okozta tűz.

A robbanás az anyag olyan állapotváltozása, illetve átalakulása, amit energiájának az eredeti anyag vagy a belőle keletkezett termékek és a környező közeg kompressziós és mozgási energiává történő igen gyors átalakulása kísér. Megkülönböztethető

fizikai robbanás, amikor a robbanást nem kíséri égés, de hatására és/vagy azt követően tűz, illetve kémiai robbanás bekövetkezhet (pl. a PB-gáz palack erős sugárzó hő hatására bekövetkező felrobbanása, amit a gáz meggyulladása, illetve robbanása követhet),

kémiai robbanás esetén jelentős turbulenciával járó, néhányszor 10 m/s-tól néhányszor 100 m/s lineáris égési sebességű gyors égés zajlik le; sajátos változataként kezelhető a porrobbanás, ami éghető por meghatározott feltételek teljesülése esetén bekövetkező robbanása.

(Megjegyezzük, hogy amikor az égési sebesség néhányszor 100 m/s felett van, akkor detonációról beszélünk, tehát sem az égés és a robbanás, sem a robbanás és a detonáció között nincs egy meghatározott értékkel általánosan elfogadott határ.)

Az indítóimpulzus hatására önmagát robbanásos önfenntartó exoterm kémiai reakcióban nagy sebességgel, nagy hő- és gázfejlődéssel átalakító anyag a robbanóanyag, míg a pirotechnikai anyag robbanás nélküli önfenntartó exoterm kémiai reakcióra képes anyag. A robbanótárgyak egy vagy többféle robbanóanyagot és/vagy pirotechnikai anyago(ka)t tartalmaznak.

Az eddigiek alapján a tűzvédelem célja az emberek életének, testi épségének és egészségének, valamint a természetes és mesterséges javaknak, vagyontárgyaknak a védelme mindazon veszélyektől, amelyek

a nem szándékos tüzek, illetve kémiai robbanások miatt,
a szándékos és irányított tűzzel (tehát a tüzeléssel) kapcsolatos (üzem)zavarok és/vagy meghibásodások miatt,
a szándékos, de nem irányított tüzek (a gyújtogatás) miatt jelentkez(het)nek.

A célok elérése érdekében szükséges és lehetséges feladatok a következő részterületekre csoportosíthatók:

megelőző tűzvédelem (tűzmegelőzés): a tűz keletkezési lehetőségeinek megelőzése (vagyis az égés legalább egy szükséges feltételének kizárása) a létesítés és a használat során, a keletkezett tűz másik tűzszakasz(ok)ra való tovább-, illetve átterjedésének előírt időtartamig történő megakadályozása (tűzgátlás), a mentő tűzvédelem alapvető feltételeinek a létesítés és a használat során történő biztosítása,

mentő tűzvédelem (tűzoltás): a keletkezett (tehát meglévő) tűz lehetséges káros hatásainak megelőzése, vagy legalább csökkentése; ezen belül

a veszélyeztetett személyek mentése (eltávozása, illetve eltávolítása) a tűzzel veszélyeztetett területről (esetleg átmeneti tartózkodási tér felhasználásával is) a lehető legrövidebb, de legfeljebb a kötelező előírásokban megengedett időtartamon belül, gondoskodva a tűz miatt keletkező füst és mérgező (toxikus) égéstermékek káros hatásainak elhárításáról, vagy legalább csökkentéséről is,

a tűz terjedésének megakadályozása (lokalizálás, azaz tűzhatárolás),

az anyagi javak (vagyontárgyak, természeti értékek) védelme,

az égés legalább egy szükséges feltételének kizárásával a tűz eloltása és a szükséges biztonsági intézkedések megtétele,

a további közvetlen tűzveszély megelőzése,

felderítő tűzvédelem (tűzelemzés): a lehetséges és/vagy a tényleges (megtörtént) tüzek okainak, feltételeinek és lefolyásának, illetve a mentés lehetőségeinek és a károk terjedelmének (mértékének) megállapítása és értékelése; ezen belül

előzetes (prospektív) tűzelemzés: egy tényleges tűz előtt végzett elemzés (pl. tervezésnél, használatbavételnél, illetve üzembe helyezésnél, tűzvédelmi szemlén),

egyidejű (operatív) tűzelemzés: valamely tevékenység, folyamat (pl. egy gép használata vagy hegesztés) során az adott időpillanatra vonatkozó tűzelemzés (ami döntően a cselekvő személy(ek) gondosságán alapul),

utólagos (retrospektív) tűzelemzés: egyrészt tűzoltósági szaktevékenység a megtörtént tűzeset keletkezési idejének, helyének és okának felderítésére, azaz tűzvizsgálat,

másodrészt egyedi elemző tevékenység az adott tűzesettel összefüggő károk terjedelmének (mértékének) megállapítása és értékelése, valamint a hasonló jellegű tűzesetek megelőzése érdekében,

harmadrészt statisztikai tevékenység egy meghatározott területen (gazdálkodó szervezet, közigazgatási egység stb.) történt tűzesetekkel kapcsolatos adatok gyűjtése, feldolgozása, elemzése és értékelése céljából.

Értelemszerű, hogy mindegyik részterület előírások (követelmények, magatartási szabályok stb.) rendszere és az ezek érvényesítésére, illetve érdekében végzett tevékenység.

Összefoglalva: a tűzbiztonság egy adott objektum, illetve tevékenység olyan állapota, amelynél bizonyos – de általában az idő folyamán változó – valószínűséggel elkerülhető a tűz keletkezési lehetősége, illetve tűz esetén a tűz veszélyes tényezőinek érvényesülése mind az élőlények (emberek, haszon- és vadon élő állatok), mind a javak, vagyontárgyak, az épített és a természetes környezet vonatkozásában. Tehát a tűzveszély, vagyis annak lehetősége, hogy bizonyos okok, illetve feltételek közvetlenül és/vagy közvetve tűzesethez vezet(het)nek és ezáltal személyi és/vagy anyagi kár(oka)t okoz(hat)nak, kisebb vagy nagyobb valószínűséggel mindig fennáll.

Amint az eddigiekből látható, a tűzvédelem a robbanásvédelemnek a kémiai robbanásokkal foglalkozó részét automatikusan magában foglalja. A hazai szabályozás és gyakorlat ezt követi, de találkozunk olyan felfogással is, amelyik a robbanásvédelmet kezeli egységes egészként és ennek megfelelően rögzíti a robbanásvédelem, a robbanásmegelőzés, a robbanásgátlás, a robbanásveszély, a robbanásbiztonság stb. fogalmakat, amelyek közül néhányat – a szokásos meghatározásukkal – megadunk:

robbanásvédelem: mindazon intézkedések összessége, amelyek kiküszöbölik a robbanás emberekre káros hatásait és biztosítják az anyagi javak értékének megőrzését,

robbanásmegelőzés: mindazon intézkedések összessége, amelyek megelőzik a robbanás bekövetkezésének lehetőségét,

robbanásbiztonság: a tevékenységi körülmények olyan állapota, amelynél kizárt a robbanás lehetősége, vagy bekövetkezése esetén elháríthatók a robbanás emberekre káros hatásai és biztosítható az anyagi javak értékének megőrzése.