Informatikával kapcsolatos katasztrófavédelmi fogalmak

Katasztrófa-ok

Katasztrófa-ok néven hivatkozunk arra az eseményre, amelynek hatására az informatikai rendszer annyira sérül, hogy további működése nem biztosítható és ha a működés visszaállítása a sebezhetőségi ablakon belül nem történik meg, akkor annak elviselhetetlen hatása lesz az üzleti folyamatokban. Ez a katasztrófa-ok lehet a gyakorlati életben katasztrófaként emlegetett természeti csapás (földrengés, árvíz), de lehet például meghibásodás, vírusfertőzés, gondatlanság, vagy szándékos rongálás is.

Katasztrófa-helyzet

Katasztrófa-helyzetnek hívjuk azt az időszakot, ami a katasztrófa-ok bekövetkezésétől a minimális működési feltételek visszaállításáig tart, vagyis amikortól a helyzet már nem fenyeget az üzleti tevékenységben bekövetkező elviselhetetlen hatással, illetve rossz esetben az informatikai katasztrófa bekövetkezéséig tart.

Informatikai katasztrófa

Informatikai katasztrófának vagy egyszerűen csak katasztrófának azt hívjuk, amikor az informatikai rendszer normális működésében olyan hosszú ideig fennakadás van, aminek hatására az üzleti folyamatokban helyreállíthatatlan, elviselhetetlen károk keletkeznek. Fontos megérteni, hogy ebben a szóhasználatban katasztrófán az informatikai rendszer leállásának hatását értjük és NEM a bekövetkezett kiváltó eseményt! Míg a katasztrófa-okok gyakorlatilag kivédhetetlenek, addig ezen értelmezés szerint az informatikai katasztrófa elkerülhető, elhárítható és ezért hívjuk katasztrófa-elhárítási tevékenységnek azon intézkedéseket, amelyek e nem kívánt hatás kivédésére irányulnak.

Visszaállítás és helyreállítás

Két fogalmat különböztetünk meg egy katasztrófa-helyzet megszüntetésével kapcsolatban. Azon tevékenységeket, amelyek arra irányulnak, hogy a lehető leghamarabb az informatikai rendszer legkritikusabb funkciói újra működjenek és az üzleti folyamatok leglényegesebb elemei újra folytatódjanak visszaállításnak (recovery) hívjuk. A visszaállítás eredményeként az informatikai rendszernek nem szükséges, hogy az összes funkciója működjön elegendő, ha az üzletmenet folytatásának biztosításához elengedhetetlen szolgáltatásokat képes ellátni.

A helyreállítás (restoration) tevékenysége a teljes informatikai rendszer normál működési állapotának helyreállítását célozza. Ekkor már a kevésbé fontos funkciók, illetve szolgáltatások újraindítása, illetve ha a meghibásodás kapcsán adatvesztés lépett fel, akkor az adatok pótlása is megtörténik. A helyreállítás elvben már a visszaállítás alatt is elindulhat. Mivel a helyreállítás mielőbbi véghezvitele is jelentősen csökkentheti a károkat, a megfelelő szervezés ebből a szempontból is nagyon fontos.

Sebezhetőségi ablak

Azt az időt, ameddig egy cég üzleti folyamatai az informatikai rendszer, – illetve alkalmazás-szintű követelmények meghatározásánál – az alkalmazói rendszer leállását helyrehozhatatlan, elviselhetetlen következmények nélkül tolerálni képesek, sebezhetőségi ablaknak hívjuk.

Visszaállítás legrosszabb ideje

Amennyiben adott egy rendszer technológiai kialakítása és a visszaállítás folyamata meghatározható, hogy a visszaállítás legrosszabb esetben mennyi idő alatt hajtódik végre. Ezt az időt hívjuk a visszaállítás legrosszabb idejének. Ennek ismeretében eldönthető, hogy egy rendszer teljesíteni képes-e a sebezhetőségi ablak követelményét vagy sem.

Mentési-visszaállítási stratégia

A mentési-visszaállítási stratégia (Backup-Recovery Strategy) a biztonsági mentések ütemezésével kapcsolatos döntéseket tartalmazza. Mivel számos egymással ellentétes követelmény (mentés ideje, gyakorisága, visszaállítás ideje, adatvesztés mértéke) kompromisszumos összehangolásának eredménye a megfelelő backup-recovery stratégia kialakítása, minden rendszer esetében egyedileg kell meghatározni az optimális megoldást.