A katasztrófavédelemmel kapcsolatos általános fogalmak

A válság az egyén, egy csoport vagy a társadalom életében megnyilvánuló súlyos zavar, nehéz helyzet, amelynek kimenetele jó is, rossz is lehet.

Belső válságról beszélünk, amikor a vezetés nem tudja kellő időben érzékelni és helyesen értékelni a környezetében bekövetkezett (végbemenő) változások azon kulcsfontosságú elemeit, amelyek leginkább akadályozzák céljai elérésében.

Külső válság, amely nem függ össze a szervezet saját életével, de alaprendeltetése szerint kötelessége foglalkozni annak kezelésével, illetve elhárításával.

A válság jellemzői:

időtartama véges;
kezdete visszavezethető társadalmi (politikai, gazdasági), illetve természeti és technogén problémára;
kimenetele lehet jó is, illetve rossz is; - ismétlődhet, tehát ciklikussá válhat;
különböző szakaszaiban intenzitása eltérő, emelkedik vagy csökken, illetve pang;
kezelése az eltérő szakaszokban más és más stratégiát követel meg.

Belső védelmi terv: (1999. LXXIV. Törvény)

a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek kialakulásának megelőzését, a balesetek elhárítását, következményeinek mérséklését szolgáló intézkedések megtételét, az értesítési, riasztási, felkészítési feladatok veszélyes ipari üzemen, veszélyes létesítményen belüli végrehajtásának rendjét, feltételeit szabályozó üzemeltetői okmány.5

Biztonsági elemzés: (1999. LXXIV. Törvény)

az üzemeltető által készített dokumentum, amely tartalmazza a veszélyes ipari üzem üzemeltetőjének a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzésére vonatkozó általános célkitűzéseit, továbbá annak az irányítási, vezetési és műszaki eszközrendszernek a bemutatását, amely biztosítja mind az ember, mind a környezet magas szintű védelmét, valamint annak bizonyítását, hogy az üzemeltető a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti veszélyeket azonosította, illetőleg a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek kockázatát elemezte és értékelte. A dokumentumnak elegendő információt kell szolgáltatnia a hatósági- szakhatósági közreműködés esetén a szakhatósági - vélemények kialakításához.

Biztonsági jelentés: (1999. LXXIV. Törvény)

az üzemeltető által készített dokumentum, amely annak bizonyítására szolgál, hogy rendelkezik a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseteket megelőző politikával és az annak végrehajtását szolgáló biztonsági irányítási rendszerrel, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti veszélyeket azonosította, illetőleg a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek kockázatát elemezte és értékelte, a megelőzésükre a szükséges intézkedéseket megtette, kellő mértékű a létesítményeinek biztonsága, megbízhatósága. Rendelkezik működőképes belső védelmi tervvel. A jelentésnek elegendő információt kell szolgáltatnia a külső védelmi tervek elkészítéséhez és a hatósági - szakhatósági közreműködés esetén a szakhatósági - vélemények kialakításához.

Dominóhatás: (1999. LXXIV. Törvény)

a veszélyes létesítményben bekövetkező olyan baleset, amely a közelben lévő más, veszélyes ipari üzemre átterjedve a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek valószínűségét és lehetőségét megnöveli vagy a bekövetkezett veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset következményeit súlyosbítja.

Katasztrófa fogalma

A katasztrófa görög eredetű szó, fordulat, megsemmisülés, csapás, megrázó hirtelen esemény, az emberi élet, az anyagi javak, természeti értékek pusztulása. Fogalmának meghatározása során különböző megközelítésekkel találkozunk. A kárt szenvedett egyén számára a társadalmilag jelentéktelen történés is lehet katasztrófa. Egy család számára katasztrófa, ha leég a házuk, vagy elmossa az árvíz. Nagyarányú szerencsétlenség, halál. Nézzük azonban, mit nevez a jogszabály katasztrófának!

Katasztrófa (1999. LXXIV. Törvény) )

a szükséghelyzet vagy a veszélyhelyzet kihirdetésére alkalmas, illetőleg a minősített helyzetek kihirdetését el nem érő mértékű olyan állapot vagy helyzet (pl. természeti, biológiai eredetű, tűz okozta), amely emberek életét, egészségét, anyagi értékeiket, a lakosság alapvető ellátását, a természeti környezetet, a természeti értékeket olyan módon vagy mértékben veszélyezteti, károsítja, hogy a kár megelőzése, elhárítása vagy a következmények felszámolása meghaladja az erre rendelt szervezetek előírt együttműködési rendben történő védekezési lehetőségeit és különleges intézkedések bevezetését, valamint az önkormányzatok és az állami szervek folyamatos és szigorúan összehangolt együttműködését, illetve nemzetközi segítség igénybevételét igényli.

Katasztrófa menedzsment (Bánfi Tibor - A katasztrófavédelem alapvető területei, feladatai egy új fogalomrendszer megalkotásának integrációjában - A fogalom  Koronváry Péter segítségével jött létre.)

A katasztrófa menedzsment olyan, különleges, minősített helyzetekben alkalmazott, illetve azokra felkészülő integrált vezetési folyamat (funkció), amely a rendszer (társadalom, szervezet, vagy akár egyén) elérhető (belső és külső) forrásait – időt, pénzt, szaktudást, munkaerőt, tárgyi és adminisztratív eszközöket, stb. – felhasználva, azokat akár szokványos tevékenységüktől elvonva és szükség szerint fókuszálva, koordinálva újracsoportosítja, hogy a fennálló kritikus helyzet romlását megakadályozza, a katasztrófa bekövetkeztét lehetőség szerint elhárítsa vagy negatív következményeit minimalizálja, a helyreállítást (szükség és lehetőség szerint) segítse, valamint képessé tegye a rendszert a hasonló jellegű helyzetek előrejelzésére és elkerülésére.

Katasztrófa-veszély menedzsment (Bánfi Tibor - A katasztrófavédelem alapvető területei, feladatai egy új fogalomrendszer megalkotásának integrációjában)

Olyan szervezett folyamat, amelyben az adminisztratív döntések, szervezetek és műveleti képességek, készségek egyrészt felhasználásra kerülnek a stratégiák és eljárásmódok végrehajtása érdekében, másrészt lehetővé teszik a társadalom és a közösségek számára a természeti csapások és a felmerülő környezeti és technológiai katasztrófák hatásainak csökkentését. Ez magában foglalja a különböző eljárásmódok összes formáját, szervezeti és nem szervezeti intézkedéseket a katasztrófák hatásainak elkerülése vagy csökkentése érdekében.

"Katasztrófavédelmi törvény" megfogalmazásában a katasztrófa:

Olyan állapot vagy helyzet, amely emberek életét egészségét, anyagi értékeit, a lakosság alapvető ellátását, a természeti környezetet, a természeti értékeket oly módon vagy mértékben veszélyezteti, károsítja, hogy a kár megelőzése, elhárítása vagy a következmények felszámolása meghaladja az erre rendelt szervezetek védekezési lehetőségeit, és különleges intézkedések bevezetését, valamint az önkormányzatok és az állami szervek folyamatos és szigorúan összehangolt együttműködését, illetve nemzetközi segítség igénybevételét igényli.

Katasztrófahelyzet: (1999. LXXIV. Törvény)

olyan mértékű katasztrófaveszély, illetőleg bekövetkezett katasztrófa, amikor az arra felhatalmazott állami szerv vezetője a katasztrófa veszélyének, bekövetkezésének tényét megállapította, és a szükséges intézkedéseket elrendelte. Katasztrófavédelmi terv: a katasztrófa veszélye, illetve a katasztrófa esetére a mentésre, valamint a károk enyhítésére vonatkozó rendszabályok bevezetésére és a katasztrófavédelemben részt vevők feladataira vonatkozó terv.

Katasztrófasegély: (1999. LXXIV. Törvény)

a katasztrófák következményeinek felszámolása érdekében a katasztrófa sújtotta területen az alapvető életfeltételeknek a központi költségvetésben létrehozott tartalékából történő biztosítása.

Katasztrófa sújtotta terület: (1999. LXXIV. Törvény)

az a terület, ahol a katasztrófa károsító hatása érvényesül, és ezt a Kormány kinyilvánítja.

Katasztrófavédelem: (1999. LXXIV. Törvény)

a különböző katasztrófák elleni védekezésben azon tervezési, szervezési, összehangolási, végrehajtási, irányítási, létesítési, működtetési, tájékoztatási, riasztási adatközlési és ellenőrzési tevékenységek összessége, amelyek a katasztrófa kialakulásának megelőzését, közvetlen veszélyek elhárítását, az előidéző okok megszüntetését, a károsító hatásuk csökkentését, a lakosság élet- és anyagi javainak védelmét, a katasztrófa sújtotta területen az alapvető életfeltételek biztosítását, valamint a mentés végrehajtását, továbbá a helyreállítás feltételeinek megteremtését szolgálják.

Katasztrófaveszély: (1999. LXXIV. Törvény)

olyan folyamat vagy állapot (pl. természeti, biológiai eredetű, tűz okozta), amely közvetlenül és súlyosan veszélyezteti az emberi egészséget, környezetet, az élet- és vagyonbiztonságot, ha okszerűen lehet számolni a katasztrófa bekövetkezésének valószínűségével.

Katasztrófaveszélyes tevékenység: (1999. LXXIV. Törvény) )

olyan emberi cselekvés vagy mulasztás, amely katasztrófát vagy annak közvetlen veszélyét idézheti elő.

Kockázat: (1999. LXXIV. Törvény)

egy adott területen adott időtartamon belül, meghatározott körülmények között jelentkező egészség-, illetve környezetkárosító hatás valószínűsége.

A kockázat a veszély tárgyiasulásának lehetősége, adott esetben a katasztrófa bekövetkezésének valószínűsége.

Külső védelmi terv: (1999. LXXIV. Törvény)

a veszélyes létesítmény környezetében élő lakosság mentése, az anyagi javakban, a környezetben bekövetkező károk enyhítése érdekében a végrehajtandó rendszabályok bevezetésére, a végrehajtó szervezetre, a vezetésre, az adatszolgáltatásra vonatkozó terv.

Megelőzés: (1999. LXXIV. Törvény)

minden olyan tevékenység vagy rendszabály alkalmazása, amely a katasztrófát előidéző okokat megszünteti vagy minimálisra csökkenti, a károsító hatás valószínűségét a lehető legkisebbre korlátozza.

Működő veszélyes ipari üzem jelentős bővítése: (1999. LXXIV. Törvény)

a veszélyes ipari üzemben jelen lévő veszélyes anyagok tervezett mennyisége a legutóbb beadott biztonsági jelentésben, illetve biztonsági elemzésben meghatározott mennyiséget legalább 25%-kal meghaladja.

Nemzetközi segítségnyújtás: (1999. LXXIV. Törvény)

külföldi államoknak az ENSZ-hez, a NATO-hoz, illetőleg nemzetközi szerződés alapján a Kormányhoz közvetlenül továbbított, illetve a regionális határmenti egyezmények segítségnyújtási igénye alapján katasztrófák következményeinek felszámolásához nyújtott anyagok és információk átadása, illetve a mentéshez és a katasztrófa következményeinek a felszámolásához kiküldött eszközök és személyi állomány biztosítása.

Pánik

A pánikállapot hirtelen támadó félelem, rémület, amely váratlan, ijesztő környezeti hatások, események következtében jön létre, és működésképtelenséget idéz elő a lelki folyamatok összehangoltságában.

Polgári Védelem fogalma

"A polgári védelem a honvédelem rendszerében megvalósuló szervezet, feladat- és intézkedési rendszer, amelynek célja a fegyveres összeütközés, a katasztrófa és más veszélyhelyzet esetén a lakosság életének megóvása, az életben maradás feltételeinek biztosítása, valamint az állampolgárok felkészítése azok hatásainak leküzdése és a túlélés feltételeinek megteremtése érdekében. A polgári védelmet alapvetően a polgári, valamint a fegyveres és rendvédelmi szervek rendeltetésszerű tevékenysége keretében, illetve azzal összehangoltan kell megszervezni és továbbfejleszteni.

Rendkívüli esemény: (1999. LXXIV. Törvény)

a veszélyes ipari üzemben a rendeltetésszerű működés során, illetőleg a technológiai folyamatokban bekövetkező olyan nem várt esemény, amely azonnali beavatkozást igényel és magában hordozza a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset kialakulásának lehetőségét.

Súlyos káresemény: (1999. LXXIV. Törvény)

az emberek életét, egészségét és környezetét, anyagi értékeit súlyosan veszélyeztető vagy károsító olyan esemény, amelynek következményei az erre szervezett erőkkel elháríthatók, felszámolhatók és nem igénylik a katasztrófa esetére vonatkozó különleges intézkedések bevezetését.

Üzemeltető: (1999. LXXIV. Törvény)

bármely természetes vagy jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely veszélyes ipari üzemet vagy veszélyes létesítményt működtet vagy alapszabály, alapító okirat, illetve szerződés alapján döntő befolyást gyakorol a veszélyes ipari üzem működésére.

Védendő adat:(1999. LXXIV. Törvény)

az üzemeltető által meghatározott üzleti titok, illetőleg az üzem külső támadás elleni biztonságára vonatkozó lényeges adat.

Veszély: (1999. LXXIV. Törvény)

Valamely veszélyes anyag természetes tulajdonsága vagy olyan körülmény, amely káros hatással lehet az emberi egészségre vagy a környezetre.

A veszély önmagában a biztonság ellen ható, kedvezőtlen, nem kívánatos, esetenként pusztító, romboló hatású esemény bekövetkezésének lehetősége.

A természetben, a technikai és emberi folyamatokban állandóan jelenlévő lehetőség. A veszély felismerhető, a veszély megelőzhető. Környezetünkben a természeti erők folyamatos, periodikus vagy számunkra szokatlan és váratlan pusztító hatású működésének megjelenési formája, gyakran katasztrofális következményekkel.

Veszélyhelyzet menedzsment (Bánfi Tibor - A katasztrófavédelem alapvető területei, feladatai egy új fogalomrendszer megalkotásának integrációjában)

Olyan szervezet vagy különböző források felhasználásával végrehajtott eljárásmód - különös tekintettel a felkészültségre, az elhárításra és a helyreállításra -, amely képes az összes veszélyhelyzetet kezelni. A vészhelyzet menedzsment tartalmazza mindazokat a terveket (tervezést), szervezeteket és intézkedéseket, amelyek elősegítik a kormány, az önkéntes és magánügynökségek erőfeszítéseit abban a tekintetben, hogy azok koordinált módon tudjanak válaszolni a veszélyhelyzetek teljes spektrumára.

Veszélyes anyag: (1999. LXXIV. Törvény)

e törvény végrehajtását szolgáló kormányrendeletben meghatározott ismérveknek megfelelő anyag, keverék vagy készítmény, amely mint nyersanyag, termék, melléktermék, maradék vagy köztes termék van jelen, beleértve azokat az anyagokat is, amelyekről feltételezhető, hogy egy baleset bekövetkezésekor létrejöhetnek.

Veszélyességi övezet: (1999. LXXIV. Törvény)

a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos ipari baleset lehetséges következményeinek csökkentése érdekében a veszélyes ipari üzem környezetében a hatóság által kijelölt, az egyéni sérülés kockázatához igazodó terület.

Veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset: (1999. LXXIV. Törvény)

olyan mértékű veszélyes anyag kibocsátásával, tűzzel vagy robbanással járó rendkívüli esemény, amely a veszélyes ipari üzem működése során befolyásolhatatlan folyamatként megy végbe és amely az üzemen belül, illetőleg azon kívül közvetlenül vagy lassan hatóan súlyosan veszélyezteti vagy károsítja az emberi egészséget, illetőleg a környezetet.

Veszélyes ipari üzem: (1999. LXXIV. Törvény)

egy adott üzemeltető irányítása alatt álló azon terület egésze, ahol egy vagy több veszélyes létesítményben - ideértve a közös vagy kapcsolódó infrastruktúrát is - veszélyes anyagok vannak jelen a törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott küszöbértéket elérő mennyiségben (tekintet nélkül az üzem tevékenységének ipari, mezőgazdasági vagy egyéb besorolására).

Veszélyes létesítmény: (1999. LXXIV. Törvény)

olyan, a veszélyes ipari üzem területén lévő technológiai, illetőleg termelésszervezési okokból elkülönülő területrész, ahol egy vagy több berendezésben (technológiai rendszerben) veszélyes anyagok előállítása, felhasználása, szállítása vagy tárolása történik. Magában foglal minden olyan felszerelést, szerkezetet, csővezetéket, gépi berendezést, eszközt, iparvágányt, kikötőt, a létesítményt szolgáló rakpartot, kikötőgátat, raktárt vagy hasonló - úszó vagy egyéb - felépítményt, amely a létesítmény működéséhez szükséges.

Veszélyes tevékenység: (1999. LXXIV. Törvény)

olyan ipari, biológiai (mezőgazdasági), kémiai eljárások felhasználásával végzett tevékenység, amely ellenőrizhetetlenné válása esetén tömeges méretekben veszélyezteti, illetve károsítja az emberi egészséget, a környezetet, az élet- és vagyonbiztonságot.