Mérséklés

A mérséklés rendszerint azokat a specifikus programokat tartalmazza, amelyek csökkenthetik a katasztrófa hatásokat a nemzeten illetve a közösségen belül.

A mérséklés a nemzeti és területi fejlesztési tervezésben, a megfelelő rendelkezésektől, hatékonysága pedig a kockázatokkal kapcsolatos információ elérhetőségétől fog függeni.

Ilyen például:

Elsősorban valamely területek szempontjából az építkezést különböző jogokkal szabályozzák annak érdekében, hogy az esetleges bekövetkezett katasztrófák esetén csökkenteni lehessen a kár- illetve az anyagi veszteségeket. Másodsorban vannak olyan területek, amelyek folyamatos fejlesztésekre kényszerülnek a különböző katasztrófa hatások következése által okozott károk és veszteségek elkerülése érdekében. Mindkét esetben fontosnak lehet vélni a befolyásoló tényezőket, hiszen ez hosszútávon jelenti a biztonságot illetve a kockázati tényezők minimalizálását a lakosság tekintetében.

A specifikus programok összeállításánál általában az alábbi szempontokat veszik figyelembe (vázlat):

Az építkezési jogok figyelembevétele;
Földhasználati szabályzatok betartása;
Biztonsági szabályzatok a magas építésű házak anyagainak tekintetére;
Biztonsági szabályzatok a vízi-, légi-, illetve a közúti szállítási rendszerek tekintetére;
Mezőgazdasági programok a katasztrófa hatások által okozott károk enyhítésére;
Fejlesztések az infrastruktúrában azokon a területeken főképpen, amelyek nem “hajlamosak”;
A katasztrófákra (például olyan új főútvonalak építése, amelyek távol esnek bizonyos területektől valamint folyamatosan veszélyeztetettek);
Híradástechnikai és informatikai rendszerek folyamatos fejlesztése;
Katasztrófa, vagy annak bekövetkezési lehetőségének észlelése esetén az érintettek, valamint a beavatkozás végrehajtására kijelölt szervek, szervezetek riasztása, értesítése, tájékoztatása.
A közvetlen életveszély elhárítása érdekében az azonnali beavatkozásra, a segítségnyújtásra rendszeresített és alkalmas speciális erők és eszközök (mentő és védelmi szervezetek) riasztása, mozgósítása, alkalmazásuk elrendelése, az élet-, a vagyon- és a műszaki mentés feladatainak végrehajtása.
Az operatív irányítási rendszer aktivizálása és működtetése, az egységes katasztrófavédelmi rendszer további szükséges elemeinek (vagy egészének) készültségbe, készenlétbe helyezése, alkalmazásuk elrendelése és működtetésük.
A kialakult helyzet felderítése, elemzése, értékelése alapján az azonnali lakosságvédelmi és egyéb rendszabályok bevezetésén túl további intézkedések foganatosítása, különös tekintettel a lakosság riasztására, korrekt tájékoztatására, valamint a hazai és nemzetközi szervek, illetve a közvélemény folyamatos, hiteles tájékoztatására.
Indokolt esetben az adott térség katasztrófa sújtotta területté nyilvánítása, illetve szükség esetén minősített helyzet (veszélyhelyzet, szükségállapot) bevezetése, valamint az ezzel szorosan összefüggő rendkívüli intézkedések elrendelése rendeleti úton.

A mérséklés lényegében azzal jár, hogy meg kell tanulni a feladatok ellátását. Ezekbe a feladatokba tartozik pl. a védelmi szerkezet, közoktatás, biztosítás, riasztó rendszer(ek), tervezés, közösségi tudatosság.

Készenlét (Megtervezni, hogy hogyan lehet reagálni egy katasztrófa esetében.)

A készenlét rendszerint olyan szempontokat tartalmaz, amelyek képessé teszik a kormányok, szervezetek, közösségek valamint a személyek gyors reagálásának illetve a tényleges katasztrófa elhárításának lehetőségeit.

A veszélyhelyzet célja, olyan készenléti programok megvalósítása, amely képes kielégítő szinten veszélyhelyzetekben reagálni úgy, hogy közben megerősítik a műszaki, vezetői, egyéb szervezetek és a társadalmi közösségek kapacitását. Ezen programok alapján a logisztikai egységek azonnali támogatást tudjanak nyújtani a katasztrófákkal szembeni védekezéshez, illetve folyamatosan olyan gyakorlatokat kell tartani, amelyek rövid és hosszú távon fejlesztik a védekezési stratégiákat, a (köz)oktatást, valamint a riasztási rendszereket. Készenléti szinten biztosítani lehet az alapvető szükségletek stratégiai tartalékait, eszközeit, gyógyszereket, stb.

A készenlét fázisa alatt olyan terveket kell fejleszteni, amelyek tartalmazzák többek között az életmentés, a katasztrófa minimalizálásának vagy éppen a reagálás operáció növelésének lehetőségeit. A készenléti tervekben szerepelnek a veszélyhelyzeti gyakorlatok, riasztási rendszerek, veszélyhelyzeti kommunikációs rendszerek, evakuációs tervek és gyakorlatok, erőforrások, a veszélyhelyzeti személyzet/kapcsolat vonal, kölcsönös segítség megállapodások és a nyilvános oktatás.

Humanitárius tett

Egy katasztrófa alatt gyakran humanitárius szervezeteket kérnek fel arra, hogy azonnali reagálással és helyreállítással foglalkozzanak. Ezeknek a szervezeteknek rátermetteknek kell lenniük, hogy valójában reagáljanak, vezetőket, edzett személyzeteket, megfelelő szállítást és logisztikai támogatást kellett tapasztalniuk, kommunikációkat kellett kisajátítaniuk, és irányelveket a veszélyhelyzetekben levő működésért. Ha a szükséges előkészületeket nem csinálták, a humanitárius szervezetek nem lesznek rátermettek hogy találkozzanak az emberek közvetlen szükségeivel.

A készenlét fázisnak van három lényeges összetevője:

Kockázatazonosítás
Kockázatcsökkentés
Kockázatátvitel

A készségek, amiket igényeltek ennél a szintnél, műszaki elemzések, tervezések és annak a megértései, hogy a kormány különböző szintjeivel dolgoznak. A kockázatazonosítás részletezi azokat a kockázatokat, amelyekben egy közösség vagy egy projekt a legsebezhetőbb és általában a lehetséges katasztrófák szerint besorolja őket. A logika az, hogy a megelőzés a helyreállításnál olcsóbb: a New Orleansi tragédia költségét 200 milliárd US dollárra becsülik. Itt merült fel először az Egyesült Államokban, hogy az alacsony fekvésű területeken levő településeket, városokat árkockázati értékelés alá vetik. Megalapították a Nemzeti Árbiztosítási Programot, amelyben olyan embereket támogatnak (némi önfinanszírozási feltételek mellett), akiknek ingatlan tulajdonuk régebbi és árvízre hajlamos területen fekszik. A régi épületekért cserébe egy újépítésű (biztonságosabb zónában levő) épületeket adnak. Ez az összetett műszaki program olyan árelemző előkészületeket, tervezést, kockázat felmérést tartalmaznak, amelyek segítségével hosszú távon pozitív „befektetést” biztosít az államnak, a biztosítóknak és végül az állampolgároknak. Jelenleg a FEMA dolgozik egy olyan projekten, amely digitális árkockázat térképeket fejleszt és földrajzi információs rendszereket használnak. Ezeket az árkockázati térképeket olyan biztosítási célokra és tervekre használják fel, amellyel elkerülhető lesz az árvízveszély a jövőben. Sajnos a fejletlenebb illetve szegényebb ország közösségei nem tudnak ilyen jellegű biztosításokat kötni, már csak azért sem, mivel maga az állam sem képes ilyen preventív módszerek alkalmazására.

Példák:

pontos és korszerű megfogalmazások illetve fenntartások érvényesüljenek a katasztrófa tervekre
speciális ellátások szükségállapotban, mint a lakosság evakuálása illetve átmeneti elhelyezése
híradástechnikai, informatikai rendszerek
lakosság tájékoztatása, oktatása
gyakorló programok, beleértve a gyakorlásokat és a teszteket

Nagyon fontos a megfelelő és hatékony lakossági tájékoztatás, melyek kellő hatásúak lehetnek egy katasztrófa helyzet bekövetkezése során (a lakossági tájékoztatás részleteivel egy másik fejezetben foglalkozunk).