Egy készülő kormányrendelet az alapján osztaná négy kategóriába a magyarországi településeket, hogy mekkora katasztrófavédelmi kockázatnak vannak kitéve. A jogszabály előírná azt is, hogy minden település, még a legkisebb falu is készítsen katasztrófavédelmi tervet - írja a Népszabadság.részletek>>>
Eltűnnek az Alföld vizei?
Az éghajlat melegedése több kimutatható változást okozott a vízkörforgásban, ami várhatóan fokozódni fog. Kontinensünk déli, keleti és középső területein egyre kevesebb a csapadék és hosszabb aszályok várhatók, míg az északon nő a csapadék mennyisége. Magyarország az egyik legveszélyeztetettebb ország a kontinensen.részletek>>>
Már nem lehet megállítani az éghajlatváltozást
Ha ettől a pillanattól fogva abbahagynánk minden környezetszennyezést, az éghajlatváltozás még akkor is több évtizeden át tovább folytatódna - nyilatkozta a lapunknak adott interjúban Dr. Rádzsendra Pacsauri, a decemberben Nobel-békedíjat nyert klímakutató testület elnöke, aki szerint egyelőre a kis szigetek lakói a legklímatudatosabbak. A kutató szerint ha nem változtatunk, egyre több extrém időjárási eseményre számíthatunk a jövőben.részletek>>>
Magyarországi katasztrófák - hova meneküljünk?
Robbanás, sziréna, tűzoltók, kapkodás, menekülés a mérges gázfelhő elől – egy feltételezett ipari baleset következményei. Magyarországon ilyen okból nem volt még szükség kitelepítésre, de a katasztrófavédelem készen áll. Hazánkban 62 olyan üzem működik, amely nagy mennyiségben használ valamilyen mérgező vegyületet.részletek>>>
Szuperviharok változtatják a klímánkat
A globális klímaváltozás
legfőbb gerjesztője az ázsiai légszennyezés
drasztikus és folyamatos növekedése – állítja
egy most közzétett tanulmány. A légszennyezés
a Föld teljes időjárási rendszerére közvetlen
hat.részletek>>>
Megszületett az uniós klímastratégia
A uniós csúcstalálkozón
elfogadták, hogy 2020-ra az 1990-es szinthez képest
20 százalékkal csökkentsék az üvegházhatást
okozó gázok kibocsátását, és
a teljes energiafogyasztásban 2020-ra érje el a 20
százalékot a megújuló energiaforrások
aránya. Ez azonban uniós szintű cél, a nemzeti
vállalások kérdését elnapolták.
részletek>>>
Felhígult klímaegyezmény született
Megszületett közép-európai idő szerint szombaton reggel a megállapodás a Bali szigetén folyó ENSZ-klímakonferencián, miután az Egyesült Államok is csatlakozott végül szombaton a kialakult konszenzushoz. Kihagyták a 2020-as célszámokat, csupán annyit hagyva, hogy 2050-re "jóval a 2000-es értékek fele alá kell csökkenteni" az üvegházhatású gázok kibocsátását szabályozó értékeket.
részletek>>>
A TERMÉSZETI VESZÉLYEK ÉS KATASZTRÓFÁK FÖLDRAJZI
VONATKOZÁSAI - Földrajzi Konferencia, Szeged 2001
A klímaváltozás hatására már most háromszorosára nőtt az árvizek gyakorisága Magyarországon - mondta a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium főosztályvezetője.
részletek>>
Kiszárad a Gangesz, veszélyben a Duna
A globális felmelegedés és a gátépítések következtében kiszáradhat a világ számos nagy folyója, a Dunát a klímaváltozás és az erőművek fenyegetik – áll a WWF jelentésében. Az ivóvízhiány háborúkat generálhat, és százmilliók élelme függ az öntözéses földműveléstől is – március 22. a víz világnapja.
részletek>>
Szökőár pusztított a Salamon-szigeteken
Szökőár zúdult a Csendes-óceán déli részén fekvő Salamon-szigetek több településére, miután erős földrengés rázta meg a térséget.
részletek>>
Sorozatos katasztrófák évtizedei
következnek
Árvíz és belvíz, aszály és éhínség, hurrikán és erd
őtűz, sivatagosodás és hőmérsékleti rekordok, a
sarki jég olvadása és az egyre csak emelkedő
tengerszint mind inkább gyakoribb témái a világ
hírműsorainak, és a média által az egyik leginkább
felkapott téma, szinte nem telik el hét jelentős
természeti katasztrófa nélkül. Az okok között
egyre gyakrabban említik a globális felmelegedést,
amely éghajlatváltozáshoz vezet.
Az utóbbi években
nyugodtan kijelenthetjük, hogy a számítógépek
használata nagyon megnövelte
az időjárás előrejelzések
pontosságát. Ámbár,
így is sok a hibaforrás, és
a legtöbb ember főleg azokra az esetekre
emlékszik, amikor a jóslatok
valami oknál fogva melléfogtak.
A modern időjárás elő rejelzés
azonban a világszerte végzett
meteorológiai mérések
millióin alapszik. Az adatokat elemzik,
és „lefordítják”
a légköri mozgásrendszerek
térképen ábrázolható
rajzolataira (angolul: patternjeire). Ezt
az elemzést használják
azután a közelebbi-távolabbi
napok idő járásának
előrejelzésében. részletek>>>
Északi-sarkvidék:
a katasztrófa megkezdődött
Az Északi-sarkvidéken sokkal gyorsabb a felmelegedés, mint azt korábban gondolták: közel kétszerese annak az értéknek, amely bolygónk többi részén tapasztalható. A változás drámai következményekkel jár az itt élő emberek és számos sarkvidéki állatfaj számára. részletek>>>
Katasztrófa-e a globális felmelegedés?
A Föld éghajlata változik. A klímaváltozás katasztrofális következményekkel fog járni – mondja a tudóstársadalom egyik része. A tömegtájékoztató eszközök, főleg a szenzációra vadászók rögtön ráharapnak a sztorira – ez már valami! A Föld éghajlata mindig is változott, nincs ebben semmi tragédia – állítja a többi tudós. No de kit érdekel ez? Semmi szaftos szenzáció, semmi katasztrófa-forgatókönyv? Dögunalom… részletek>>>
Katasztrófa fenyeget a világ legszegényebb országában
A lázadók harcolnak, a lakosság éhezik
Niger a világ legszegényebb országa az ENSZ 2006-os adatai szerint. Az egykori francia gyarmat az utóbbi években békés volt, ám az ország északi részén kitört tuareg-lázadás most humanitárius katasztrófával fenyegeti a térséget. részletek>>>
Figyelem! A 2009. májusában megrendezésre került Klíma és biztonság előadás-sorozat 2009 című kiadványunk elérhetővé vált! tovább>>>
Üdvözlöm a Katasztrófavédelmi
Tudományos Egyesület (KTE) hivatalos honlapján!
Ön jelenleg Magyarország első olyan
honlapját kereste fel, amely a katasztrófavédelem
átfogó területével foglalkozik mind országos,
mind pedig nemzetközi szinten. Kérem vegye figyelembe,
hogy a legtöbb ember, aki ezen a honlapon dolgozik, illetve
tagja az Egyesületnek, jelenleg még egyetemi hallgató.
Természetesen az Egyesületet több neves oktató
támogatja, akik munkájukkal elősegítik fejlődésünket.
Célunk elsősorban a tanulók motiválásának
növelése, az elkészített publikációk
közlése valamint gyakorlati tréningek szervezése.
Amint észrevehető volt az utóbbi
időben a honlap arculata cserélődött. Ezt két
okból történt. Egyrészt technikai oka
volt, másrészt a tartalmi részt próbáltuk
minél gazdagabban, illetve könnyebben elérhetővé,
áttekinthetővé tenni. Reméljük az új
arculat elnyeri tetszését. Kérem önt,
amennyiben hozzászólása, közölni
valója van a témákkal kapcsolatosan, tegye
meg a mindenki számára elérhető fórumban.
A honlapot folyamatos fejlesztés alatt
tartjuk. Ötleteikkel, támogatásukkal nagyban
hozzásegíthetnek a teljes arculat kibontakozásához.
Honlapunk célja
A 2006-ban megalapított Katasztrófavédelmi Tudományos Egyesület (KTE) valamint hivatalos honlapjának 2005-ben való létrejötte olyan katasztrófavédelmi menedzsmenttel foglalkozó tudományos jellegű célt szolgálnak, amelyek hosszú távú általános és szakmai információt kínál a katasztrófavédelemről hivatásbeli szakemberek, vezetők, a civilszféra és egyéb érdeklődők számára. Tudományos kutatások széles skálájának meghirdetését és azok publikációit biztosítja. Pályázati lehetőségeket nyújt a különböző védelmi szférán belüli oktatási intézményekben tanuló diákok részére, valamint a hivatás iránt érdeklődők számára. Vállalja a nemzetközi szervezetekkel való együttműködést, rendezvények és konferenciák szervezését. Továbbá célja a szakirányú utánpótlás támogatása, a fiatalok polgári védelmi, katasztrófavédelmi ismereteinek megalapozása, szakmai felkészítése a területtel foglalkozó szervezetek országos szintű összefogásával.
Üdvözlettel
Bánfi
Tibor KTE
elnöke
A katasztrófa egy nagyon összetett, multi-dimenzionális jelenség, amely alapján a katasztrófa menedzsment egy olyan, több fázisból álló bonyolult folyamat, amelynek minden egyes része összetett, egyidejűleg jól elhatárolható, ám rendkívül szorosan egymásra épülő feladatsorból áll. Ahhoz, hogy megértsük a katasztrófa menedzsment teljes körforgásának ciklikusságát, minden fázis alkalmazásának a feltételeit ismerni kell. A honlap ennek a megismerésnek az alapjait kívánja felszínesen feltárni, amely a jövőben megfelelő kutatási alapokat nyújthat azok számára, akik ezzel a témakörrel szeretnének foglalkozni.
>
A katasztrófa menedzsment körforgása
A katasztrófa menedzsment célja, hogy csökkentse vagy elkerülje a potenciális veszélyek kockázatait valamint biztosítsa a gyors, megfelelő segítséget az áldozatok számára, illetve a hatásos helyreállítást. A katasztrófa menedzsment ciklusa illusztrálja azokat a folyamatos eljárásokat, amelyek során a felső-, közép-, illetve alsó szintű szervek és civil szervezetek, hogyan és miként csökkenthetik a katasztrófa nagyságát, hogyan reagálhatnak közvetlenül egy katasztrófát követően és milyen lépéseket kell ahhoz megtenni, hogy minél hatékonyabb legyen a felépülés. Jelenleg három elfogadott területe van a katasztrófavédelemnek, amelyekhez hozzá vannak rendelve a megfelelő feladatok (megelőzés, reagálás, helyreállítás). A körforgás minden egyes pontjának alapvető, hogy a legjobb felkészítési / figyelmeztetési rendszert, csökkentett sebezhetőséget vagy a ciklus következő ismétlése alatti katasztrófák megelőzését vesszük figyelembe. A teljes katasztrófa menedzsment ciklus tartalmazza a formálódó közérdekeket és terveket, vagy módosítja a katasztrófák okait, mérsékli azok hatásait, amely az emberre, tulajdonokra és az infrastruktúrára egyaránt veszélyt jelenthet.
A mérséklés és a készenlét fázisa két kulcsfontosságú pont, mivel itt lehet a leghatékonyabban fellépni egy katasztrófa eseménnyel szemben. A menedzsment fejlődése, illetve a fejlesztések főszerepet játszanak abban, hogy egy közösség könnyebben szembe tudjon nézni egy katasztrófával. Egy esemény bekövetkeztekor a vezetés/irányítás egésze megváltozik, bonyolultabbá válik és egy felsőbb szintre kerül. A fázisban a pontok nem feltétlenül egymást követik, hiszen gyakran a fázis „váltása” és hossza a katasztrófa nagyságától, erejétől függ. A ciklus leírja azokat az eljárásokat, amin keresztül a menedzserek felkészülnek a veszélyhelyzetekre, katasztrófákra és az ellenük való védekezésre. Hogyan segítsenek az embereken, hogyan mérsékeljék a hatásokat, hogyan csökkenthetik a veszteségüket és, hogyan előzhetnek meg katasztrófákat.
Katasztrófa fázisa
Az a fázis, ami alatt a katasztrófa eseménye zajlik. Ezt a fázist jellemzi az emberi társadalomban keletkezett „mély kár”. Ez a kár / a veszteség az lehet emberi élet, veszteség tulajdonból, környezetből, egészségből vagy bármi másból. Ebben a fázisban a lakosság érintett leginkább.
Van egy egyszerű tény, miszerint minél többet halmozol fel és hozol létre, annál többet veszíthetsz el. Továbbá bármely olyan cselekedetnek, amely arra hivatott csökkentse a katasztrófa okozta veszteséget, költségszemléltetőnek és logikusnak kell lennie. Ez a megállapítás a szegény országokra ugyanúgy igaz, mint a gazdag országokra és felhívja arra a figyelmet, hogy próbáljunk meg létrehozni és fejleszteni egy hatékony katasztrófa menedzsment képességet, amely az igényeknek megfelel. Továbbá rávilágít az együttműködő nemzetközi lépések szükségességére, bárhol, ahol van rá lehetőség.
Kockázatcsökkentési fázis
E fázis időszaka alatt a lakosság visszatér a katasztrófa előtti életszínvonalához, de felismerik olyan bizonyos rendelkezéseknek a szükségességét, amelyeknek a következő hasonló katasztrófa alatt csökkenteniük lehetne a kiterjedését vagy a kár bekövetkeztét. Például egy olyan földrengés után, ami sok helytelenül épített házakban okozott kárt, a lakosság elkezd olyan erősebb házakat és épületeket újjáépíteni, amelyek erőssebben ellenállóbbak egy újabb földrengés ellen. Itt hozzá teszem, hogy Magyarországon rengetegen építkeznek ártéri területre (holott jogszabály tiltja) és sokan ugyan úgy visszaépítik házaikat egy nagyobb árvíz után.
A katasztrófákat és az azok elleni védekezési lehetőségeket, illetve az óvintézkedéseket folyamatosan szükséges elemezni. A készenlét, a reagálás, a helyreállítás és a mérséklés négy fázisának integrálódásával együttesen lehet megtanulni a katasztrófák jellemzőit, az előnyös újjáépítést, a védelmi intézkedések fejlesztését vagy éppen a nyilvánosság oktatását. Minden egyes fázis különös készségeket és erőforrásokat igényel. Az a különös nehézség, hogy katasztrófákkal foglalkozzanak, nagyrészt annak a bonyolultságából ered, hogy elrendezik a szükséges erőforrásokat miközben koordinálják azokat és emellett megvalósítják a feladatukat. A reagálás alatt a legnyilvánvalóbb az, hogy a résztvevők nagy (pszichés és fizikai) nyomás alatt, zűrzavarban és bizonytalanságban (sőt, akár káoszban) dolgoznak. De a készenlét fázisa is nagyon összetett feladat lehet, amely kiterjedt és bonyolult kombinációkat valamint professzionális szaktudást igényel a menedzsmenttől.
Fenntartható fejlődés
A fejlődési megfontolások hozzájárulnak a katasztrófa menedzsment ciklus minden szempontjához. A katasztrófa menedzsment fő céljai közül az egyik - a fejlesztéssel való legerősebb kapcsolatai közül - a fenntartható megélhetések előléptetése és a katasztrófák/veszélyhelyzetek alatti védelmük és helyreállításuk. Ahol ezt a célt megvalósítják, ott az embereknek van egy nagyobb képességük ahhoz, hogy katasztrófákkal foglalkozzanak és a helyreállításuk gyorsabb legyen. Olyan menedzsment megközelítésben ahol a fejlesztés egy központú, ott a cél az az, hogy a kockázatokat csökkentsék, a katasztrófákat megakadályozzák és felkészüljenek egy esetleges veszélyhelyzetre. A ciklusban nagyon fontos képviselni a mérséklés valamint a készenlét fázisát. Az alkalmatlan fejlődési folyamatok katasztrófákhoz és veszteséghez, valamint fokozott sebezhetőséghez vezethetnek.
Katasztrófák Katasztrófák csoportosítása, általános jellemzőik, fogalmak.... +
Tovább
Reagálás A reagálás egy olyan összetett, irányított feladatokból álló tevékenység, ahol a közvetlen életmentésre, illetve a javak megmentésére kell a hangsúlyt fektetni. +
Tovább
Helyreállítás A helyreállítás (vagy újjáépítés) az a folyamat, amelyben a nemzet van lényegesen támogatva, illetve vissza kell térni a megfelelő működési helyzetbe. Az újjáépítés nagyon sokáig elhúzódhat, akár 5-10 évig, vagy ennél is többre. +
Tovább
Fejlesztés A fejlesztési metszet egy láncszem, vagy kapcsolat a szolgáltatások valamint a katasztrófa összefüggési tevékenységek, illetve a nemzeti fejlesztés között. Ez a metszet a katasztrófa vezetés körforgásán belül tükrözi, hogy a katasztrófák eredményei mennyire befolyásolják ténylegesen a politikai érdekeket a nemzeti fejlődésben. +
Tovább
Megelőzés A katasztrófák elleni védelem leghatékonyabb módja a megelőzés. A veszélyhelyzet elemzés, kockázatbecslés, tervezés, felkészülés és kiképzés, valamint a katasztrófa elleni védelem egyik legfontosabb időszaka. A prevenció szerepe az emberek között viszonyokban realizálódó és újratermelődő természetátalakító folyamatokat jellemző ún. civilizációs veszélyforrások területén a meghatározó, de nem elhanyagolható jelentőségű a természeti eredetű katasztrófák körében sem. +
Tovább
Csökkentés (Mérséklés) A mérséklés rendszerint azokat a specifikus programokat tartalmazza, amelyek csökkenthetik a katasztrófa hatásokat a nemzeten illetve a közösségen belül. +
Tovább
Világszintű programot indított az Ericsson, melynek keretében kommunikációs eszközökkel segítik a katasztrófák elleni védekezést, vesznek részt az emberi szenvedések enyhítésében. Csupán 1999-ben több mint százezer ember halt meg a bekövetkezett 326 nagyobb katasztrófában. Az Ericsson ezért felelős vállalatként igyekszik részt venni minden előre látható katasztrófára való felkészülésben és a bekövetkezett katasztrófák elhárításában.
Ezért hirdették meg az Ericsson Response programot, melynek keretében az Ericsson az ENSZ fejlesztési programjával, a Humanitárius Ügyek Koordinációs Irodájával, a Nemzetközi Vöröskereszttel és a Vörös Félhold Egyesülettel együttműködve kifejleszt egy világméretű katasztrófa-felkészülési programot.
Gyorsan áttelepíthető kommunikációs eszközökkel támogatja a katasztrófák idején jelentkező egyedi kommunikációs igények kielégítését. Elindítja az Ericsson válsági-önkéntes programot, amely lehetőséget biztosít az Ericsson munkatársai számára, hogy részt vehessenek a katasztrófa-elhárításért tett erőfeszítésekben. Fenntart egy virtuális közösséget a világhálón a kérdéskörrel kapcsolatos tudás és szakértelem kezelésére. Ennek keretében begyűjti a katasztrófákkal kapcsolatos nemzetközi tapasztalatokat, különösen a katasztrófa alatt alkalmazható kommunikációs technikákról. Az Ericsson Response program támogatja a Nemzetközi Távközlési Unió (ITU) katasztrófahelyzetek kommunikációs feladatairól szóló kézikönyvét.
Néhány éghajlati fordulópontot valószínűleg már magunk mögött hagytunk, míg más, a klímaváltozás szempontjából kritikus pontok közelebb vannak, mint gondolnánk - áll egy közelmúltban publikált tanulmányban. részletek>>>
NÉHÁNY GONDOLAT AZ ÓVÓHELYEINKRÕL - HELYZETKÉP, TERVEK, LEHETÕSÉGEK
Magyarországon az óvóhelyek, mint a kollektív lakossági védelem elemei, a közelmúltig kiemelt fontosságú szereppel bírtak. Elsõsorban az ellenséges légitámadások esetén (esetleg atomtámadáskor) voltak hivatva megvédeni a vétlen lakosságot. Az óvóhelyeket a kormány megfelelõ hatóságai a polgári védelmi és légoltalmi szervezetek segítségével üzemeltették, felügyelték, tartatták karban. A rendszerváltás után 1990-tõl elsõsorban a globális szembenállás megszûnésének indokával az óvóhelyek igen sokat veszítettek fontosságukból, hiszen az atomtámadások és az ellenséges szõnyegbombázások veszélye úgymond megszûnt az ellenségkép eltûnésével. Az 1990-es évek második felében azonban olyan sajnálatos jelenségek ütötték fel a fejüket világszerte, amelyek rávilágítottak arra, hogy a kollektív védelem szerepe még mindig jelentõs. Olyan új fogalmat tanultunk meg, mint ABV terrorizmus, és kiderült, hogy a tömegpusztító fegyverek proliferációja már olyan szintet ért el, hogy reális veszélye van annak, hogy vegyi, biológiai, radiológiai, esetleg nukleáris fegyverek mindenre elszánt szélsõséges terrorista csoportok kezébe kerülhetnek. Felmerül a kérdés: Fel vagyunk-e készülve arra, hogy ilyen támadás esetén a lakosságot megvédjük? Ha sûrûn lakott övezetben vegyi, biológiai vagy radiológiai ágenst juttatnak a szabadba, vannak-e olyan biztonságos óvóhelyek, ahová az emberek bemenekülhetnek és elzárkózhatnak, amíg a veszély elmúlik? Mi a helyzet ma? Ezekre a kérdésekre próbálnak meg választ adni a szerzõk, elsõsorban gondolatébresztésre szánt munkájukban. részletek>>>
A klímaváltozás – a XXI. század kihívása
A Klíma Klub szervezésében lezajlott az első Magyarországi klímakonferencia. Helyszíne az ötcsillagos budapesti Hotel Intercontinental volt. A 2009.február 27.-én megtartott hazai klímacsúcson a rendezvény fontosságát mutatja, hogy akadémikusok, egyetemi tanárok, miniszterek, parlamenti képviselők és polgármesterek is jelen voltak. tovább>>>
Jó üzlet a klímatudatosság
Egyre több multinacionális nagyvállalat ébred rá, hogy a klímatudatosság nemcsak remek reklám, hanem többletbevételt is hoz. A multik „klímavállalásai” ugyanakkor cselekvésre buzdítják a kormányokat és a gazdasági szférát is - klímakörkép multiszemmel a FigyelőNeten.tovább>>>
Ön mit tesz, ha itt a katasztrófa? - Békésben csak öt település biztonságos
Az orosházi üveggyár a legveszélyesebb üzem
Hiányosak az emberek ismeretei arról, mit kell tenni veszélyhelyzetben, pedig egy tanulmány szerint csak öt településünk mondható teljesen biztonságosnak. Sokan azt sem tudják, hogy törvény írja elő a katasztrófaelhárításban való közreműködést. tovább>>>
Budapest és Békés megye
lakosságának ismeretei a potenciális
katasztrófa veszélyekről
A Bánfi Tibor által
készített vizsgálat egyik alapvető célja: kérdőíves felmérés keretében végzett empirikus kutatásból származó adatok felhasználásával olyan kérdésekre megfogalmazni a válaszokat, hogy vajon a lakosság jelen időkben fel van-e készítve/készülve egy esetleges bekövetkező katasztrófá(k)ra? Tisztában vannak-e a legalapvetőbb fogalmakkal? Vannak-e olyan készségeik, amellyel talán megkönnyíthetőbbé válhatnának a katasztrófa felszámolás nehézségei? A lakosság túlnyomó többsége tisztában van-e az ide kapcsolódó jogszabályokkal?
A kapott válaszok orientálóak és figyelemfelkeltőek lehetnek, annak ellenére, hogy nem reprezentatív felmérésről van szó. Feltehetően Békés megyében és Budapesten a megkérdezettek ismerete, attitűdje gyökeresen nem tér el más megyék lakosságának jellemzőitől a katasztrófavédelemmel kapcsolatos kérdésekben.
A vizsgálat több tekintetben jelzés-értékű információkkal szolgálhat az illetékes szervek számára, s alapot teremthet a további, egy-egy kiemelt részterületre koncentráló, mélyebb vizsgálatok előkészítéséhez. tanulmány>>>
A katasztrófavédelemnek nincs szüksége Honi Gárdára
Békeidőszakban katasztrófavédelmi feladatokat is elláthatna a Fidesz és a KDNP által kezdeményezett haderőkiegészítő Honi Gárda. A katasztrófavédelem lapunknak nyilatkozó vezetője azonban nem lát olyan feladatot, amit most ne tudnának ellátni. részletek>>>
A régiók szerepe a polgári- és a katasztrófavédelemben részletek>>>
A honvédelmi tárca katasztrófavédelmi kötelezettségei és kapcsolódó igazgatási feladatok a haderő tízéves fejlesztésének tükrében. részletek>>>
A globális klímaváltozás: Hazai hatások és válaszok "VAHAVA projekt" (előzetes összefoglalás) részletek>>>
Új szabályok légitámadás esetére
2007. július 14.
Újraszabályozta a kormány a váratlan légitámadás esetén alkalmazandó riasztási szabályokat: a légiriasztás rendszerét, a riasztásban részt vevők feladatait, valamint a légiriasztási rendszer személyi felelőseit - tudta meg az MTI kormányközeli forrásból részletek>>>
A legnagyobb vízenergia felhasználók a világon Svájc, Olaszország, Norvégia, Svédország és Finnország. Majd az utóbbi évtizedekben Oroszország, Németország, USA és Dél-Amerikában, Brazíliában, valamint Afrikában is létesítettek hatalmas erőműveket. A világ legnagyobb vízienergia-készletével Afrika rendelkezik. Itt is elsősorban Kongó áll első helyen. Ezek a felmérések, amelyek a vízi energia hasznosítására vonatkoztak nem mindig voltak reálisak. Tudniillik számításba kell venni a beruházási költségeket, amelyek rendkívül nagyok a vízierőműveknél, az amortizáció hosszát, távlatait, az áramtermelésnek a költségeit, a szállítást és még sok egyéb tényezőt.
Sárga-narancssárga színű, rothadó szagú, olajos tapintású hó hullott a Szibéria déli részén fekvő Omszki terület öt járásában. Az eddigi tapasztalatok szerint természetes anyag színezi a szibériai havat.
cikk küldése nyomtatás betűméret
A klímaváltozásért
– legalábbis az utolsó
30 évben – egyértelműen
az emberi tevékenység felelős
– közölte a pénteken
megjelent az ENSZ-klímajelentésre
hivatkozva az Országos Meteorológiai
Szolgálat (OMSZ).
Bánfi Tibor - A kolumbiai katasztrófa-elhárítás
vezetési rendszere [2005] részletek>>>
A katasztrófavédelem
és a közoktatás
Az iskola egyik fontos
feladata, hogy felkészítse
diákjait az esetleges katasztrófák
következtében előálló
kritikus helyzetekben tanúsítandó
értelmes, higgadt magatartásra.
A tanulmány egy katasztrófavédelemmel
kapcsolatos ismeretekre vonatkozó
felmérés eredményeit
mutatja be. Az adatok szerint a tanulók
jelentős része fontosnak érzi,
hogy rendelkezzen ilyen jellegű ismeretekkel,
továbbá igényt tart
arra, hogy az iskolában nyíltan,
őszintén bemutassák a lehetséges
veszélyeket, amelyekkel a mindennapi
életben számolniuk kell. A
szerző áttekinti azokat a legfontosabb
munkafüzeteket is, amelyek a katasztrófahelyzetek
elkerülését segítő
nevelésben felhasználhatók.
.gif){kind=spacer}
>
.gif)